Biztosan te is hallottál már a túl sok napfény és a bőrrák kialakulásának kockázata közötti összefüggésről. A napfény viszont – a megfelelő óvintézkedéseket betartva – jót is tehet neked.
Az amerikai haditengerészet személyzete körében, akiket nagymértékben ér a napfény, nyolcszor magasabb a rosszindulatú melanomák kialakulásának esélye. Hasonlóan nyolcszoros növekedést találtak a rosszindulatú melanomák arányában a svéd nőknél, akik hosszabb ideig voltak kitéve a napfénynek, még akkor is, ha fényvédő krémeket használtak. Ennek oka, hogy a legtöbb fényvédő krém nem véd eléggé az ultraibolya sugárzás okozta bőrkárosodás ellen.
A napfénynek azonban jelentős gyógyító hatása is van. A megnövekedett bőrrákos megbetegedések ellenére a naponta legtöbb napfénynek kitett emberek várható élettartama a leghosszabb. Az amerikai haditengerészet ezen tagjainak halálozási aránya a bőrrákos megbetegedések ellenére is háromszor alacsonyabb volt a vártnál, és 44 százalékkal alacsonyabb volt az összes többi rákos megbetegedésből eredő halálozási arányuk is.
Hasonlóképpen, a legtöbb napfénynek kitett svéd nők élnek a legtovább, annak ellenére, hogy náluk a legnagyobb a bőrrák előfordulásának esélye. Ehhez képest a legkevesebb napfénynek kitett (azaz a legtöbb időt zárt térben töltő) nőknél a 20 éves vizsgálat során kétszer annyi volt a halálozási arány, mint a legtöbb napfénynek kitett nőknél.
A szív- és érrendszeri betegségekben való elhalálozás kockázata 130 százalékkal, az egyéb, nem rákos, nem szív- és érrendszeri okok miatti elhalálozás kockázata pedig 70 százalékkal volt nagyobb.
A legkevesebb napozásnak kitett nőknél a magas vérnyomás és a cukorbetegség kockázata mintegy 40 százalékkal nőtt. Figyelemre méltó, hogy még azoknál is, akiknél rosszindulatú melanoma alakult ki, hosszabb volt a visszaesésmentes túlélés, ha továbbra is napoztak. Mi az tehát a napfényben, ami elősegíti a hosszú életet és a jó egészséget?
D-vitamin hipotézis
A klasszikus magyarázat szerint a bőrre eső napfény a bőrben lévő koleszterint D-vitaminná alakítja. Azoknál, akik az idő nagy részében zárt térben élnek, vagy kevés napfényt kapó, felhős északi környezetben laknak (gondoljunk csak Seattle-re vagy Helsinkire), nagyobb a D-vitamin-hiány kockázata.
A D-vitamin-hiányt számos, az élettartamot befolyásoló rendellenességgel hozták összefüggésbe, és néhány, D-vitamin-kiegészítőkkel végzett vizsgálat kimutatta a rákos halálozások alacsonyabb arányát.
A probléma az, hogy a D-vitamin-pótlással kapcsolatos több nagyszabású, randomizált, kontrollált vizsgálat nem mutatott ki jelentős pozitív hatást a rák, a szív- és érrendszeri események és a halálozás tekintetében. Ez nem azt jelenti, hogy abba kellene hagyni a D-vitamin-kiegészítők szedését, mert jól dokumentált pozitív hatások vannak a csontok egészségére.
Egyéb bőrsugárzási hipotézisek
Kétségtelenül számos más mechanizmus is létezik, amelyek révén a bőrre eső napfény élettani reakciókat vált ki. Például a bőrben lévő nitrogén-oxid metabolitok az UV-sugárzással reagálva nitrogén-oxidot szabadítanak fel, ami csökkenti a vérnyomást. A fényspektrum másik végén a bőrre érkező vörös fény csökkenti a vércukorszintet.
Ezeknek a bőrsugárzási hipotéziseknek az a korlátja, hogy a bőr jelentős része napfénynek van kitéve. Ha egy napsütéses napon fürdőnadrágban vagy bikiniben a strandon tartózkodsz, akkor nagy mennyiségű D-vitamin és nitrogén-oxid szintetizálódik.
A legtöbb ember azonban nem napozik. Legtöbbször ruhát viselnek, így a napfénynek csak az arcuk, a nyakuk és a kezük van kitéve. Ez viszont csak a test bőrfelületének kevesebb mint 10 százalékát teszi ki. Tekintettel az időjárás szeszélyeire, a felhőzetre és az árnyékban való tartózkodásra, a közvetlen bőrsugárzás előnyei korlátozottak lehetnek.
Kék cirkadián hipotézis
A kültéri nappali fény és/vagy a napfény a szemre eső fény intenzitása és spektrális összetétele miatt egyértelműen kedvezően hat a cirkadián időzítési rendszer egészségére. A szembe jutó kék hullámhosszú fény mennyisége még egy felhős napon is több mint elegendő ahhoz, hogy erős szinkronizáló jelzést adjon a cirkadián órarendszernek. Ez segít megelőzni a cirkadián zavarokat, és ezáltal csökkenti több betegség kockázatát, növelve az élettartamot.
Tehát a mindennapos egyszerű kimozdulás a szabadba, anélkül, hogy napozni kellene, vagy nagy bőrfelületeket kellene kitenni, mindenkinek a napi rutin része kellene, hogy legyen. Ráadásként, ha ezt reggel, a déli napsütés előtt teszed, akkor a legerősebb cirkadián lökést kapod, és a bőrrák kockázatát is minimalizálod.
Nyitókép: metamorworks/istockphoto.com