Sokan állítják azt is, hogy nem is egy bolygóról származunk. Lássuk be, ennek néha valódi alapjai vannak.
Deb Amlen egy amerikai humorista, író, és rejtvénykészítő, aki többek között a New York Times-ban is rendszeresen publikál, nemrégiben adott ki egy könyvet „ez nem PMS” (PMS = premenstruális szindróma, ezt tulajdonítják felelősnek azért, amiért a havibaj alatt a nők, sokszor furcsán, ingerlékenyül viselkednek) címmel, ami nagyon rövid időn belül óriási siker lett szerte az államokban.
Ebben a könyvében Amlen, sajátos stílusával és humorával egyfajta fricska tükörképet állít az emberek elé. Alaptémája pedig mi lehetne más, mint a férfiak és nők egymáshoz való viszonyulása. Oldalain, folyamatosan keresi a lehetséges és vélt biológiai okokat arra, hogy vajon miért ennyire másabbak a férfiak, mint a nők.
A következő összeállításunkból kiderül, hogy Amlen elmélete szerint, mik azok a főbenjáró idegesítő szokások a férfiak részéről, amivel az őrületbe tudnak kergetni minket, nőket!
A férfiak szándékosan süketséget gyakorolnak
Vagy inkább szimulálják. Talán ez lenne a legtalálóbb fogalom ennek az idegesítő módszernek az elnevezésére. Hányszor találkoztuk már ilyennek? Amikor normálisan szeretnénk valamit elmondani párunknak vagy megosztani vele a véleményünket, közben ő ártatlan képpel, csak bámul maga elé, vagy akár néz a szemünkbe, de látszik rajta, hogy ami az egyiken be, az a másikon ki. Ugye milyen mérhetetlenül idegesítő tud lenni? Ennek a szándékos süketségnek a legfőbb oka állítólag az a férfiak szerint, hogy a nők legtöbbször direkt úgy akarják a szájukba adni a dolgokat.
Szándékosan úgy fogalmazunk, hogy csupa olyan dolgot viszünk bele mondatainkba, amiről a férfiak, pont hogy nem akarnak hallani. Amíg a nők hajlamosak direkt kiemelni egy-egy szót a mondandójukba, amire minden figyelem hárul, addig a pasik pontosan arra hajlanak, hogy homokba dugják a fejüket, és csak azt hallják meg, ami számukra is befogadható és nem jár semmilyen vesztességgel vagy negatívummal rájuk nézve.
Betegségek hangsúlyozása
Szintén nagyon idegesítő dolog tud lenni,amikor egy pasi beteg (vagy csak annak képzeli magát), és ezáltal, a végletekig kihasználja a nőt. Mind ápolás, mind minden más dologban együttvéve. Ismerjük jól, hogy a férfi sok mindenben olyan és úgy működik, mint a gyerek. Itt sincs ez máshogy. Köztudott, hogy a pasik amúgy is imádnak szimulálni meg túlozni, pláne ha a betegségekről van szó. Bizonyára neked is volt már „szerencséd” gyengélkedő férfihoz. Tipikusan még egy sima náthát meg orrfolyást is képesek halálos betegségként elkönyvelni, és persze az ezzel együtt járó törődést is ennek megfelelő szinten várják el viszonzásul.
Halál a lábujjkörmökre
Nem csak kellemetlen és egészségtelen, de ráadásul még elég kiábrándító is tud lenni, amikor a pasink tépdeli a lábkörmeit, majd szerte-széjjel elszórja őket a lakásban, mint egy jó veteményes mezőgazdász. Mi meg mehetünk utána, és arathatjuk fel a napi termést. Sajnos elég sok pasit érintő probléma, hogy egyáltalán nem figyelnek oda ezen kellemetlen szokásukra. Csak lesüppednek a fotelbe, kényelmesen az esti foci elé, egy üveg sörrel, majd a nagy helyzetek és a burjánzó feszültség hatására szépen azon vesszük észre magunkat, hogy már volt is, nincs is szinte körme az emberünknek, ugyanis megvált tőlük a félidő meg a kiállítások alatt.
Sok pasi rágja vagy tördeli a körmét még akkor is ha ezt nem vallja be. A lábon való piszkálgatást viszont valamiért kifejezetten szeretik. Az sem túl kellemes érzés, amikor éjjel a takaró alatti cirógatás közben, egy jó nagy vágást szedünk össze partnerünk gondatlan lábápolási szokása miatt. Ha te is tapasztaltál már hasonlót a pasidnál, akkor nyugodtan szólj rá és fegyelmezd meg! Segíts neki, mutasd meg, merre találja a kisollót!
Unatkozó rutinszokások
Sajnos ebből is bőven kijut a férfiaknak. Ugyanis eredendően imádják szándékosan heccelni meg húzni a nőket, sokszor csak úgy, unalmas pillanataikba. Mert egyszerűen unatkoznak, és épp nem találnak jobb elfoglaltságot. Ezen apró, de annál idegesítőbb szokások közé lényegében bármi besorolható, amit a barátunk időszakosan, vagy rendszeresen, de szándékosan művel. Ide sorolhatjuk például az utánzást, legyen az verbális vagy gesztikulációs, az ujjcsattogtatást, a nyakkendőbabrálást, vagy akár a különböző gombok nyomogatását, mint például a lifté.
Ugye mennyire idegörlő tud lenni, amikor hosszabb várakozás után, vagy már a liftben állva, rájön a pasinkra az ösztönös késztetés, hogy direkt elkezdje nyomkodni a gombokat, nem számít, hogy előtte azt már más megnyomta, és célirányosan haladunk a kijelölt irányba. Nekik csak a szórakozás a lényeg és az, hogy valamin levezessék az unalmukat. Ez a dolog mondjuk egyetlen kirívó esetben elnézhető nekik. Ha menet közben, szánt szándékkal horgonyozza le a liftet, egy kis spontán összebújás kedvéért.