Átlépve a határt: a Fusine-tavak varázsa
Másnap átléptük a határt, és meg sem álltunk a Fusine-tavakig, amelyek ugyan még nem a Dolomitokhoz, hanem a Júliai-Alpokhoz tartoznak, de minden képzeletet felülmúltak. A felső tó vadregényes ösvényei bakancsért kiáltanak, de nem hosszú maga a séta, inkább csak technikás. Számunkra a nap csúcspontja az volt, amikor a hegyekből leereszkedtek a tehenek, és térdig gázolva a vízben hűsöltek – gyereknek és felnőttnek egyaránt felejthetetlen látvány.
Innen indultunk tovább Chienes-be, ahol az elkövetkező napokat töltöttük. Ez a kis falu tökéletes bázisnak bizonyult, mert csillagtúraszerűen tudtuk bejárni a környéket. A hegyek felé vezető út során az első benyomás még mediterrán volt – olaszos utcák, meleg színek, napfényes hangulat, de ahogy egyre beljebb haladtunk a Dolomitok szívébe, fokozatosan átvette a helyét a klasszikus alpesi hangulat. Ennek legfőbb oka, hogy Dél-Tirol történelmi szempontból minden, csak nem tipikus olasz vidék. A terület 1919-ig Ausztria része volt, csak a világháborút követően került Olaszországhoz. Ennek emlékét ma is őrzi az építészet, a kultúra és a kétnyelvű feliratok. Itt nem ritka, hogy az étlapon előbb szerepel a gőzgombóc, mint a pasta.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
