Nap közben egyszerre vagy ideges és fáradt, a pihentető éjszakai alvás azonban csak várat magára? Csokorba szedtük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat, hogy a két összefüggő problémáról minél teljesebb képet kapj.
1. Nyugtalanság vagy szorongás?
A stressz hatására jelentkező nyugtalanság a szervezet természetes reakciója. Ha viszont huzamosabb ideig fennáll a feszült állapot, illetve látszólag közvetlen kiváltó ok hiányában is jelentkezik, már szorongásos zavarról beszélünk. Az ebben szenvedők többsége sajnos nem tud róla, hogy segítségre szorulna, ami súlyosbítja a helyzetet. Becslések szerint a probléma a nyugati társadalmak népességének akár felét(!) is érintheti.
2. Mik a szorongásos zavar érzelmi tünetei?
Mind közül az állandó és túlzott feszültségérzet a legjellegzetesebb, amelynek az okát vagy nem lehet beazonosítani, vagy pedig olyan apró-cseprő dologról van szó, mely koránt sem indokol ilyen reakciót. A szorongók negatív gondolatainak középpontjában általában mindennapi gondok állnak, úgymint a számlák, az emberi kapcsolatok vagy az egészségügyi aggályok. A tépelődés nap közben a koncentrációs képességet rontja, éjjel pedig az alvás rovására mehet.
3. Mik a szorongásos zavar testi tünetei?
Az állandó aggodalomhoz rövid időn belül fizikai panaszok is társulni szoktak. Az izommerevség és –fájdalom, a fejfájás, az émelygés, a hasmenés, a remegés és a reszketés a leggyakoribbak. Ezek megléte újabb félelmet ébreszthet, így alakul ki a nyugtalanság ördögi köre.
4. Kinél alakulhat ki szorongásos zavar?
Röviden szólva: bárkinél és bármikor. Mindkét nem valamennyi korcsoportjánál, még gyerekeknél is. A probléma általában fokozatosan jelentkezik – nem ritka, hogy az első tünetek évekkel vagy akár évtizedekkel korábban. Nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.
5. Mi a szorongásos zavar oka?
Genetikai, környezeti és pszichés tényezők egyaránt szerepet játszanak a kialakulásában. Ha tehát a felmenőknél is volt hasonló gond, eleve növekszik a kockázat. A tudomány jelenlegi állása szerint már sikerült beazonosítani azokat az ingerület-átvivő vegyületeket – vagyis neurotranszmittereket – és idegsejt-csoportokat, amelyek működésének problémája összefüggésben áll a szorongással.
6. Hogyan történik a szorongásos zavar kezelése?
Pszichoterápiával, gyógyszerekkel, valamint alternatív módszerekkel javítható az érintettek életminősége. A kognitív magatartásterápián kívül – amely szakemberrel történő beszélgetést takar – népszerűek például a gyógynövény-tartalmú étrend-kiegészítők és a tudatos stresszoldó technikák is. Szükség esetén az orvos vényköteles gyógyszert, akár antidepresszánst ír.
7. Mennyi alvásra van szüksége egy embernek?
Ez a koron és a nemen kívül számos egyéni tényezőtől is függ. Általánosságban elmondható viszont, hogy a felnőtteknek átlagosan naponta 6-9 óra alvásra van szükségük.
8. Mikor beszélünk alvászavarról?
A napközbeni fáradtság és álmosság jelzi a leginkább, ha valaki nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű alváshoz. Fontos tudni, hogy a pihenés időtartama önmagában nem garantálja a vitalitást, hiszen számos külső és belső okból kifolyólag megszakadhat a természetes alvásciklus, tehát a felületes és a mélyalvás periodikus váltakozása.
9. Kinél jelentkezhet alvási probléma?
Bárki szenvedhet alvászavartól, nemtől és kortól függetlenül. A szakértők azonban definiáltak három olyan csoportot, amelynek tagjai fokozott veszélyben vannak:
– középkorú nők, főleg a változókor idején,
– elhízott középkorú férfiak, elsősorban az alvási apnoé miatt,
– gyerekek és tinédzserek (náluk az alvajárás lényegesen gyakoribb).
10. Hogyan kezelhető az alvászavar?
Elsőként az alvás megfelelő körülményeit kell biztosítani, illetve az alvászavar hátterében meghúzódó tényezők, és betegségek kezelésére kell törekedni. nagyjából állandó napirend kialakítása, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő testsúly elérése, a nyugtató hatású gyógynövény-készítmények, a pszichoterápia egytől egyig segíthetnek a kellő pihenés biztosításában. Súlyosabb alvászavar kezelését azonban szakorvosra kell bízni!