Nem újkeletű dolog a féltékenység, ritkán találunk olyan párt, akiknél még ne ütötte volna fel a fejét. Szakértőt hívtunk segítségül, hogy segítsen nekünk: hogyan lehet jobban kezelni az ilyen helyzeteket.
Bíztok egymásban?
Egy hosszútávú kapcsolatban akadhatnak olyan helyzetek, hogy csalódást okozunk a másiknak, ilyenkor megrengethetjük a bizalmat is. Sajnos ez az állapot vissza-vissza térhet, a bizonytalanság, félelem ugyanis csak még több félelmet és bizonytalanságot szül – hacsak nem kezdünk el dolgozni ezen.
A pszichológus szerint muszáj beszélni a fájó pontokról, eseményekről, hiszen csak akkor tudjuk feloldani őket, ha már tisztán beazonosítottuk. „Itt is csak azt tudom mondani, amit az előző esetben: igyekezzünk kapcsolatba lépni saját érzelmeinkkel, gondolatainkkal és azokat tegyük láthatóvá a másik fél számára! Próbáljuk meg meghallgatni egymást és tanuljunk meg kérni a másiktól. Ha kihangosítjuk, amit szeretnénk a változás érdekében és képesek vagyunk a másikért tenni, a kapcsolati problémák is megoldhatóak lesznek.”
Az önismeret csodákra képes
Sajnos olyan is akad, hogy a másik nem ad okot arra, hogy féltékenyek legyünk. Egyszerűen a túlzott féltékenységünk oka csupán az, hogy önmagunkban nem bízunk eléggé. Nem hisszük el, hogy vagyunk olyan jók, hogy a másik kitartson mellettünk, ezért folyamatosan attól rettegünk, mikor hagynak el.
Az önismeret segíthet bízni! „Tárjuk fel és tegyük helyre esetleges kötődési és gyerekkori sérüléseinket! Sajnos ugyanis sokszor ezek állnak egy ilyen helyzet hátterében is. Gyakoroljunk önszeretetet, öngondoskodást!”– fejezi be a gondolatot Boglárka.
A kommunikáció
Mint ahogy minden egyes pontnál említettük, a kommunikáció kulcsfontosságú egy párkapcsolat jó működésében, persze nagyon nem mindegy, hogyan tálalunk, fejezünk ki egy problémát. Próbáljunk meg együtt dolgozni ebben is.
„Sokszor azonosítjuk a másikat a probléma forrásával, pedig sosem kifejezetten a másik, sokkal inkább múltbéli sérülések, vagy csalódások, a közös kommunikáció összehangolása okozza a gondokat. ”
– magyarázza a pszichológus.
„Ne egymást hibáztassuk, inkább csapatként fogjunk össze a probléma ellen és találjunk közösen megoldást rá. De mindezt csak úgy lehet, ha őszinték vagyunk és merünk beszélni az érzéseinkről. Ha nem támadjuk le a másikat, ha nem vagdalkozunk, vádolunk és nem dobjuk neki elvárásokkal teli zsákunkat. Helyette empatikusan, megértően, figyelmesen hallgatunk, őszintén kommunikálunk, megpróbáljuk megérteni mindkettőnk álláspontját és nyitottak vagyunk a változtatásra is.”