Nem csak „az” a megcsalás: a hűtlenségnek 6 típusa van

Az érzelmi megcsalás során nem kerül sor semmilyen fizikai kontaktusra, sokan ezért nem is gondolnak rá úgy, mint egy tényleges félrelépésre. Gyakran plátói szerelemről van szó: a párkapcsolat egyik tagja valamiért belezúg egy ismerősébe, akihez adott esetben nincs is lehetősége közel kerülni. Terveket szövöget vele, ábrándozik róla, azonban a beszélgetésen sosem jut túl vele. Az is lehet, hogy akibe beleszeretett, nem is tudja meg az érzéseit, mert bár a „félrelépő” aktuálisan szerelmes, mégis igyekszik túllendülni ezen a helyzeten.

Az érzelmi megcsalás ugyanakkor nagyon veszélyes dolog, mert az álmaink sokszor jóval szebbek, mint a valóság: vannak, akik a fellángolás miatt lépnek ki a meglévő kapcsolatukból, majd ekkor szembesülnek vele, hogy szerelmük tárgya a legkevésbé sem felel meg a valóságnak. Más kérdés, hogy ilyenkor van-e lehetőség, vagy érdemes-e visszahátrálni az eredeti kapcsolatba..

Ez a típusa a félrelépésnek alapvetően a se veled, de nélküled kapcsolatokra jellemző. Az ilyen viszonyokban két olyan ember kerül össze, akik valamilyen szinten nagyon összepasszolnak, erősen vonzódnak egymáshoz, a másikkal akarnak lenni, de közben mégis annyira különböznek, hogy nem jutnak egyről a kettőre.

Állandóan szakítanak, majd kibékülnek, heves vitákat folytatnak egymással, és időnként tényleg eldöntik, hogy többször nem állnak szóba egymással.

Az ilyen szünetekben kerül sor a válságmegcsalásra, amikor a felek úgy vélik, hogy ha találnak maguknak valakit, akkor ki tudnak mászni az alapvetően rossz kapcsolatukból. Gyakran azonban szó sincs erről: az ilyen „kényszerfélrelépések” többnyire rossz tapasztalattal érnek véget, és újra kezdődik elölről a se veled, se nélküled.