Sokszor nem vágyom végtelen mellékszálakra és arra az érzésre, hogy hónapokig el kell köteleződnöm egy történet mellett. Ilyenkor jönnek jól azok a sorozatok, amelyek csak néhány estések, de attól még képesek teljesen beszippantani.
A Guinness család
A Guinness család már az első epizóddal egyértelművé teszi, hogy nem egy könnyed esti háttérsorozat lesz, de kevésbé lett durva, mint amennyire lelkileg rákészültem – ami kifejezetten jól esett. Steven Knight neve persze garancia volt arra a sötét, kissé nyomasztó, mégis gyönyörűen felépített világra, amiben minden pillantásnak és mozdulatnak súlya van.
A történetet tekintve az 1860-as évek Dublinja és New Yorkja nem díszletként, hanem élő közegként tűnik fel előttünk: egy híres egy család próbálja feldolgozni az apa halálát és azt az óriási örökséget, amit maga után hagyott. A négy testvér története nemcsak üzleti és politikai harcokról, nők és férfiak közti egyenlőtlenségekről szól, hanem arról is, hogyan reped meg egy család, amikor a siker mögött húzódó, elhallgatott konfliktusok felszínre kerülnek. Olvass még a témában
Tetszett, hogy a sorozat nem akar mindenkiből egyértelműen hőst vagy eredendő gonoszt csinálni: mindenki hordoz magában sérüléseket, félelmeket még akkor is, ha kívülről minden irigylésre méltónak tűnik. Várom a folytatást!
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
