Nagy térfogat, kevés kalória
Nem minden kalória egyforma és nem minden étel lakat jól ugyanúgy: itt jön képbe a kalóriasűrűség fogalma. Ez a mérce azt mutatja meg számunkra, hogy egy adott mennyiségű ételben mennyi kalória található. A magas kalóriasűrűségű, ellenben alacsony tápanyagsűrűségű ételek (pl. a péksütemények, chipsek vagy gyorséttermi fogások) rengeteg kalóriát tartalmaznak kis mennyiségben, de meglepően gyorsan eltűnnek a tányérról és a gyomrodból is. Vagyis: kalória szempontjából sokat eszel, de mégis nagyon hamar újra éhes leszel.
Ezzel szemben a tápanyagban sűrű, de kalóriában szegény (alacsony kalóriasűrűségű) ételek, mint pl. a zöld levelesek, a keresztesvirágúak és a bogyós gyümölcsök sokkal nagyobb mennyiségben fogyaszthatók anélkül, hogy hízáshoz vezetnének. (Pl. 1 db Big Mac 551 kalória – ahhoz, hogy ugyanekkora kalóriaértéket elérj, meg kellene enned 1,6 kg brokkolit vagy 2,5 kg spenótot vagy csaknem 1 kg áfonyát.) Az már csak hab a tortán (hogy ilyen találó hasonlattal éljek), hogy ezek az ételek nemcsak jobban telítenek, hanem közben értékes rostokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal is ellátnak.
A trükk tehát az, hogy minél több alacsony kalóriasűrűségű, mégis tápanyagban dús ételt építs be az étrendedbe. Ennek köszönhetően úgy érezheted, hogy bőségesen jól laktál és a szervezeted is hálás lesz. Nem csupán azért, mert sokkal könnyebben megszabadulsz a feleslegtől, hanem azért is, mert elkerülheted a minőségi éhezést. (Ez az az állapot, amikor kalóriák szempontjából túlfogyasztunk, de tápanyagok szempontjából túl keveset veszünk magunkhoz.) Olvass még a témában
Az, hogy mit választasz a tányérodra, legalább annyira fontos, mint az, hogy mennyit eszel belőle. A megfelelő ételek nemcsak jóllakatnak, hanem kiegyensúlyozottabbá, energikusabbá és fókuszáltabbá is tesznek a nap folyamán – és egész biztosan nem járnak falásrohamokkal.
