Valahányszor mellkasunkból kidobbanni készülő szívvel, verejtéktől és döbbenettől átáztatva felriadunk egy álomból, kevésbé lendül a kezünk a megszokott legyintésre, mondván: „álom és esős idő…” A kellemetlen, a megrázó, a komfortszőnyeget talpunk alól kíméletlenül kirántó álmok napokig, hetekig begravírozzák magukat a gondolatainkba, érzéseinkbe.
Ám az álmok lehetnek agressziómentesen is érdemesek a figyelmünkre. Olyan álmokról beszélek, melyek úgy költöznek be a mindennapjainkba, mintha hazataláltak volna. Mintha korábban bizonyos tetteinkkel, szavainkkal, megnyilvánulásainkkal lakhelyet készítettünk volna számukra. Egy este aztán bekopognak, és elfoglalják összkomfortos rezidenciájukat, és uralmuk alá hajtják életünk jónéhány napját.
Az emberiség történelmének legnagyobb gondolkodói gyakran helyezték vizsgálódásuk középpontjába az álom kérdését. Mindezt főként az álom egyénhez való kapcsolódásai mentén vették górcső alá. Nem feltétlenül tekinthető alaptalannak az a feltételezés sem, mely szerint az álom egyfajta különleges teremtési folyamat, amelyhez a tudatos, ébrenléti szakaszban egybegyűjtött események, benyomások szolgáltatják az „alapanyagot”. Tehát nem semmiből teremtés (kreáció) történik ez esetben, hanem egyfajta belső létezésbe való visszahelyezkedés.
Étel, ital, álom… szükséges e három
Az alábbiakban az álmokról és álmodókról szóló tudományos és egyéb érdekességekből csemegézünk egy keveset.
- Gyakran hallhatjuk a „nem álmodtam semmit” kijelentést, azonban a kutatások szerint minden ember álmodik, ám nem mindig emlékszünk arra, hogy ténylegesen álmodtunk az éjszaka folyamán.
- Hétalvók vagyunk? Életünk egyharmadát alvással töltjük. Bár megdöbbentően soknak tűnhet az alvással töltött időmennyiség, mégis nem érdemes lelkifurdalást éreznünk emiatt, hiszen testi és mentális egészségünk érdekében egyaránt szükségünk van napi 7-9 óra alvásra.
- A leghosszabbra nyújtózkodó álmainkra nem az éjszakai órákban kerül sor, hanem reggel.
- A legélénkebb álmainkra az úgynevezett REM-fázisban (gyors szemmozgás) kerül sor.
- Az álmok többsége vizuális, azaz túlnyomórészt képekben jelentkezik, csupán elenyésző esetben hallunk hangokat is.
- Noha legtöbben természetesnek gondolnánk azt, hogy mindannyian színesben álmodunk, mégis a kutatások rámutattak arra, hogy az emberek közel 12%-a fekete-fehérben álmodik.
- A legtöbb álmunk az elmúlt 1-2 nap eseményeiből építkezik.
- A Stanford Egyetem kutatói arra is rávilágítottak, hogy álmaink közben kizárólag ismerős arcokat látunk.
- Minél kevesebb negatív stressz ér bennünket, minél kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb életet élünk, annál kellemesebbek lesznek az álmaink.
- Bár a szexuális témájú álmokról azt feltételeznénk, hogy szinte mindenkinél gyakoriak, a tanulmányok ennek ellenére az emberek mindösszesen 4%-ra vonatkoztatják az erotikus álmokat – és ebben férfiak és nők egyaránt benne vannak. Hozzáteszik: ha hason fekve alszunk, úgy nagyobb eséllyel lehetnek szexuális álmaink.
+ 1. A nők esetében gyakrabban fordulnak elő éjszakai rémálmok.
Te emlékszel még a királyi utadra? Hogy jártál már itt, az egészen bizonyos…
Freud az Álomfejtés c. könyvében az álmot királyi útnak becézte, melynek elemzése, megértése elvezethet bennünket a tudattalan működésének megértéséhez (kisebb-nagyobb sikerrel ugyebár…) A pszichoanalízis atyja szerint az álom egy olyan kulcs, ami által lehetőség nyílik benyitni a tudattalan titkos birodalmába.
A királyi úton való barangolás ébrenlétbe áthozott emléktöredékeinek egy része jelentős lehet. De vajon honnan tudhatjuk, hogy mikor kell valóban foglalkoznunk egy álommal, és nem csupán az este elfogyasztott vacsora randalírozgat a bensőnkben? Egyáltalán miért érdemes az álmokról beszélnünk? Engem leginkább az a megközelítés foglalkoztat, amelynek követői az egyén (ön)fejlődése szemszögéből közelít az álmok felé. E szerint célszerű azokkal az álmainkra behatóbb figyelmet szentelnünk, melyek egyrészt gyakran visszatérnek, másrészt pedig foglalkoztatnak is bennünket.