A Freudenberger nevéhez fűződő, 1974-ben létrehozott burn-out fogalom olyan fokozott érzelmi megterhelés és fizikai-érzelmi-mentális kimerülés tünetegyüttesét jelöli, amely kedvezõtlen stresszhatások következtében jön létre, és hosszú távon fennáll. „A munkahelyi kiégés egy folyamat, míg a végállapot helyrehozhatatlan, ez a burn-out” – tudtuk meg Sági Andrea pszichológus, stressztrénertõl, aki szerint a munkahelyi stresszt kiváltó tényezõk és a burn-out kialakulásnak okai nagyon hasonlóak. Gondoljunk csak például a mindennapos idõkényszerre, a túlórákra vagy a felettesek támogatása, a visszajelzés és az autonómia hiányára.
Alvászavart, közönyt, túlérzékenységet is okozhat
A szakértő szerint több minden segíthet a kiégési szindróma felismerésében. Egyrészt ott vannak a sokaknak ismerõs testi tünetek: folyamatos fáradtság, feszültség, idegesség, szorongás és gondterheltség érzése. Amelyek többnyire megfelelõ mennyiségû többletpihenéssel, például délutáni vagy hétvégi alvással sem szûnnek meg. Jellemzõ továbbá az álmatlanság is, amikor nehezen alszunk, éjjel többször felébredünk, majd azon gondolkodunk, mit is kellene másként csinálni, hogy jobb legyen a helyzet a munkahelyen. Másnap reggel aztán alig bírunk felkelni, szinte semmihez sincs kedvünk. A napközbeni fejfájás vagy gyomorgörcs mindennapos jelenség, már meg sem lepõdünk a fájdalmon. Még az ebédidõ sem nyújt megváltást, maximum a cigarettaszünet és egyéb serkentõ-, nyugtatószerek adhatnak némi vigaszt.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
