Ez nem figyelmetlenség és nem lustaság. Ezt a jelenséget sokan digitális demenciának nevezik: nem hivatalos orvosi diagnózis, hanem egy népszerű gyűjtőfogalom arra, hogy a túlzott, töredezett képernyőhasználat hogyan hathat a memóriára és a koncentrációra.
Mit jelent valójában a digitális demencia?
A kifejezést Manfred Spitzer német idegtudós-pszichiáter tette ismertté, aki 2012-ben megjelent ‘Digitale Demenz’ című könyvében foglalta össze a jelenséget. Spitzer maga is elmondta, hogy a fogalmat dél-koreai híradásokból vette át, ahol pszichiáterek és klinikák számoltak be arról, hogy egyre több fiatal, húszas évei végén vagy harmincas évei elején járó, sőt tinédzser páciens jelentkezett memóriaproblémákkal, figyelemzavarral és alvászavarral. A digitális demencia azóta sem elismert orvosi diagnózis, inkább egy népszerű gyűjtőfogalom, és a hatás valódi mértéke a mai napig vitatott a tudományos közösségben: kritikusok szerint túlzás egy az egyben a demenciához hasonlítani azt, ami valójában bizonyos agyi hálózatok alulhasználatából fakad. A különbség az, hogy itt nem szövetkárosodásról van szó, hanem arról, hogy az agy bizonyos hálózatai egyszerűen alig kapnak edzést, miközben mások túlpörögnek.
A memória nem statikus tárolóként működik, hanem folyamatosan formálódó hálózatként. Amit nem használunk, az meggyengül, amit túl gyakran és túl intenzíven ingerelünk, az torzul. A rövid videók pontosan ezt a torzulást idézik elő. Olvass még a témában
5 jel, hogy egy találkozásnak több jelentősége van, mint gondolnád
A Mérleg-szezon inspirációi: kuckózós tónusok és esztétikus dekorációk a harmonikus őszi otthonért
Túlmegy a határon vagy szükséges szabályozás? A diákok megjelenését akarja szabályozni az iskolánk
A diagnózisod lehet ok, de nem kifogás – Miért kezdtük fegyverként használni a pszichológiai terminusokat?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
