Őskövületek
De persze nagy a különbség egy több tojást adó csirke és egy új faj megjelenése között. Az evolúciónak hosszú időbe telik a nagy változások végrehajtása. Ennek bizonyítékaként elég megnézni azt, ami korábbról ránk maradt: a kövületeket és leleteket.
A fosszilis leletek végignézése egyértelművé teszi, hogy az élet idővel megváltozott.
A legrégebbi kövületek az egysejtű szervezetek maradványai, például a baktériumok, míg bonyolultabb dolgok, például az állatok és a növények csak sokkal később jelennek meg. Az állati kövületek között a halak sokkal korábban jelennek meg, mint a kétéltűek, a madarak vagy az emlősök. Legközelebbi rokonaink, a majmok csak a legsekélyebb – legfiatalabb – kőzetekben találhatók meg.
Az ősmaradványok alapos tanulmányozásával a tudósok sok kihalt fajt kapcsolhattak össze a ma élő fajokkal, néha jelezve, hogy egyik a másikból származik. Például 2014-ben a kutatók egy Dormaalocyon nevű, 55 millió éves ragadozó kövületeit tanulmányozták, amely a mai oroszlánok, tigrisek és medvék közös őse lehetett. Olvass még a témában
Ahogyan egyre többet tudunk meg róluk, egyre többször találunk úgynevezett „átmeneti fosszíliákat”, amelyek a hiányzó láncszemek jelenthetik a fajok között.
Például, a csirkékről tudjuk, hogy a dinoszauruszoktól származnak. 2000-ben a Kínai Tudományos Akadémia Xing Xu által vezetett csoportja leírta a Microraptor nevű kis dinoszauruszt, amelynek tollai hasonlóak voltak a modern madarak tollaihoz, és képes volt repülni.
