Merre tart az emberi evolúció? Érvényes még a Darwini elmélet?

Merre tart az emberi evolúció? Érvényes még a Darwini elmélet?

Címlap / Hírek / Merre tart az emberi evolúció? Érvényes még a Darwini elmélet?

A tudósok számára az evolúció tény. Ugyanolyan bizonyossággal tudjuk, hogy az élet fejlődött, mint ahogyan tudjuk, hogy a Föld nagyjából gömb alakú, hogy a gravitáció rajta tart bennünket, és hogy a hangyák elronthatnak egy pikniket. Tények.

Érdekes módon azonban éppen napjainkban, amikor a tudomány a legkönnyebben vált elérhetővé a legnagyobb tömegek számára, kezdték el a legtöbben kétségbe vonni a legalapvetőbb tudományos tényeket, megkérdőjelezhető elméletekként vagy egyenesen hazugságként jellemezve őket.

Pedig arra, hogy az élet fejlődik, vagyis az evolúció nagyon is valós és napjainkban is működő dolog, megdöbbentő mennyiségű bizonyíték áll a rendelkezésünkre.

Evolúció bizonyítékai
GekaSkr/depositphotos.com

Tisztázzuk gyorsan, hogy miről is van szó

Darwin evolúcióelmélete szerint minden új organizmus kis mértékben különbözik szüleitől, és ezek a különbségek néha segíthetik az utódokat vagy éppen akadályozhatják őket. Mivel az élőlények versenyeznek az élelemért és a párokért, az előnyös tulajdonságú egyedek több utódot hoznak létre, míg a haszontalan tulajdonságúak nem. Tehát egy adott populáción belül az előnyös tulajdonságok általánossá válnak, és a haszontalanok eltűnnek.

Elegendő idő elteltével ezek a változások összeadódnak, és új fajok és új típusú organizmusok megjelenéséhez vezetnek, egy-egy apró változással. Lépésről lépésre a férgek halakká váltak, a halak a szárazföldre kerültek, és négy lábuk fejlődött, ezek a négylábúak megnövelték a szőrüket, és végül néhányuk két lábon kezdett járkálni, „embernek” nevezte magát és felfedezte az evolúciót.

Charles Darwin először 1859-ben publikálta A fajok eredetét, és bármilyen meglepően hangzik, napjainkban is rengetegen, még a tudományos világ határán vagy azon kívül is sokan támaszkodnak az evolúcióra.

Az állattenyésztők például, ha azt akarják, hogy olyan csirkéik legyenek, amelyek több tojást adnak, elkezdik a megfelelő adottságokkal bíró példányokat szaporítani.

„Azt gondolhatnád, hogy a tenyésztés csak néhány változtatást képes végrehajtani, de úgy tűnik, a lehetőségek száma végtelen”

– mondja Steve Jones, a University College London professzora.

A legrégebben termesztett növényeink, például a búza, gyakran még mindig új fajtákat állítanak elő: legrégebbi háziasított állataink még mindig képesek gyors fejlődésre vagy módosításra.

Darwin szerint a tenyésztés alapvetően emberi felügyelet alatt zajló evolúció, ami megmutatja, hogy az apró változások nemzedékről nemzedékre haladva milyen nagy különbségeket tudnak előidézni.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást