Asszimilálódás
Régen idegesített, hogy amikor egy nő így kezdte a mondandóját, hogy „anyaként én…”, „két gyerekem van, tehát…” vagy „mint szülők, mi a férjemmel…” Forgattam a szemem, hogy mégis ezekkel mi történik ilyenkor, a személyiségük elpárolog?!
Aztán gyerekem lett, és az első pár évben azon kaptam magam, hogy én is ugyanígy beszélek. Beláttam, hogy az anyaság a férfiaktól nem, de a nőktől az egész életüket követeli, ez van.
Viszont már kezdek „kigyógyulni”, ugyanis annyira elegem van abból, hogy minden percem a gyerekről szól, hogy azon ritka alkalmakkor, amikor nincs velem, már nem akarok róla beszélni. Szeretem, imádom a kölyköt, ő a mindenem, de olyan keveset élhetem a saját életem, hogy azok a pillanatok olyanok, mint amikor egy fuldokló levegőhöz jut. Olvass még a témában
6 növény, ami a barátságot szimbolizálja – ezt add a legjobb barátnődnek
4 dolog, ami milleniálsként nekem természetes, de örülök, hogy a Gen Z-nek már nem az
Az állásinterjún törvénytelen dolgot kérdeztek tőlem – ezt válaszoltam rá
A gyerekes videó nem más, mint kizsákmányolás – Ezért kellene a közösségi médiában betiltani a videókat, amin gyerekek szerepelnek
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
