Zaklatott vagy, valami nem hagy nyugodni? Úgy érzed, nehezen tudod kezelni egy csalódásodat, vagy nagyon sokat motoszkál a fejedben egy sérelmed? A továbblépéshez szükséges a feldolgozás, az elengedés. Mutatunk pár módszert, amikkel kiütheted a negatív gondolatokat és a rád nehezedő dühöt, csalódottságot!
Írd le, tépd el!
Kibeszélni, szavakkal megfogalmazni, verbalizálni nem mindig esik jól a sérelmeket, kudarcokat, de hasznos. Azzal, hogy nem csinálsz magad előtt tabut belőle, máris elkezdted feldolgozni. Az írás terápiás hatással bír, ezt a pszichológusok is állítják. Azzal, hogy mondatokba öntjük az érzéseinket, valóságosabbá, kézzelfoghatóbbá, kezelhetőbbé válnak.
Teremtsd meg a lehetőségét annak, hogy olyan részletekre is felfigyel, amikre eddig nem! Írás közben rengeteg dolog megmozdul benned, sok felfedezést fogsz tenni magaddal kapcsolatban is. Nem magadat kell negatív színben feltüntetned, egyszerűen le kell írni azt, amit nem mondanál el senkinek.
Mivel csakis magadnak, terápiás céllal írod, lehetsz őszinte, túlozhatsz, dühönghetsz! Aztán miután kiírtad a dühöd, a csalódottságod, a félelmeid, a kétségeid, tépd szét, semmisítsd meg a leírtakat! Ezzel szimbolikusan is felszabadítod magad a terhek alól!
Készíts hálanaplót!
Miután elengedted a leírt rosszat, adj helyet a jónak is! Hajlamosak vagyunk a negatív dolgokon sokáig pörögni, a jó, lelket feltöltő eseményeket, szitukat meg természetesnek vesszük.
Tudatosítsd magadban a pozitív dolgokat is! Ne süppedj bele az önsajnálatba!
A hálanapló lényege az, hogy észreveszed, rögzíted a számodra kellemes, szívderítő eseményeket, megjegyzéseket, beszélgetéseket is.
Azokra az érzésekre, eseményekre összpontosítasz, amikben otthonosan, komfortosan érezted magad.
Ha leírod, rögzíted az elégedettségedet, szembesülsz vele, hogy mennyi szuper dolog történt veled.
A hálanaplóba biztosan minden egyes nap van mit bejegyezni!
Nézz a gondjaidra külső szemlélőként!
Lehet, hogy elsőre furcsán hangzik, de egy friss kutatás kimutatta, hogy hatásos önterápia önmagunkhoz kívülállóként, egyes szám harmadik személyben beszélni. Ezzel a perspektívaváltással érzelmi terheket veszünk le a vállunkról.
Egy kis nyelvtani trükk segít saját magunktól picit eltávolodnunk. Nem úgy beszélsz magadnak a dolgaidról, hogy velem történt, hanem ő ezt és ezt csinálta, mondta, tette. Így külső szemlélőként is ránézhetünk a gondjainkra, feszültségeink forrásaira. Nem kell kimagyarázni magad, szépíteni, nem kell attól tartani, hogy kinevetnek, ítélkeznek feletted.
Lehetséges, hogy észre sem veszed, de őszintébb és szókimondóbb leszel ezzel a módszerrel. Ha ráérzel erre a nézőpontváltásra, akkor kizökkentheted magad az érzelmi válságból.
Ismételgess pozitív gondolatokat!
Sose mondj magadra negatív kifejezéseket! Ne erősítsd a kudarcot magadban! Ne szapuld, ócsárold a jellemed!
A szónak teremtő ereje van, hat ránk, anélkül, hogy tudnánk róla. Ne bántsd meg magadat, hiszen saját magadnak te vagy a legjobb barátja.
Vizionáld a sikeres, gondok nélküli jövőt!
Képzeld el magad konkrét helyzetekben, ahol magabiztos vagy és boldog.
Mondogasd magadban azokat a kellemes érzéssel eltöltő vágyakat, amiket meg akarsz élni.
Ha optimistán tekintesz a jövőre, megspórolsz magadnak egy feleslegesen hosszúra nyúló nyavalygós időszakot.
