A bélrendszerünkben élő baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok sokaságának gondozása segíthet a jobb gondolkodásban, sőt új módszereket kínálhat a mentális egészségi állapotok kezelésére.
A bélrendszeredben lévő baktériumok nyüzsgő és virágzó idegen kolóniát alkotnak. Számuk trillió, és több ezer különböző fajt foglal magában. Ezen mikroorganizmusok közül sok, köztük a baktériumok, az archaeák és az eukariák, már jóval azelőtt itt voltak, hogy az emberek kifejlődtek volna, és ma már sokszorosan meghaladják saját sejtjeink számát. Ahogy John Cryan, a University College Cork anatómiai és idegtudományi professzora meglehetősen feltűnően megfogalmazta egy TEDx-előadásában:
„Amikor kimész a mosdóba, és kiürítesz néhány mikrobát, gondolj arra, hogy ezzel emberibbé válsz.”
Ezeket a mikrobiális légiókat együttesen „mikrobióta” néven ismerik – és jól bevált szerepet játszanak testi egészségünk megőrzésében, az emésztéstől és az anyagcserétől az immunitásig. Olyan létfontosságú vegyületeket is termelnek, amelyeket az emberi szervezet önmagában nem képes előállítani.
Az elmúlt néhány évtizedben a kutatók furcsa, meggyőző – és néha ellentmondásos – bizonyítékokat kezdtek feltárni. Ezek azt sugallják, hogy a bélmikrobióta nem csupán az agyunk kiváló működését segíti elő azáltal, hogy segít felszabadítani a számára szükséges tápanyagokat táplálékunkból, de segíthet gondolataink és viselkedésünk formálásában is.
Eredményeik még azt is elősegíthetik, hogy megértsük agyunk működését, és új kezelésekhez vezethetnek számos mentális egészségi állapotra vonatkozóan, a depressziótól és a szorongástól a skizofréniáig.
A kép még mindig nagyon távol áll a teljességtől, de a Covid-19 világjárvány nyomán, amely a világ számos részén káros hatással volt az emberek mentális egészségére, ennek a rejtvénynek a feltárása fontosabb lehet, mint valaha.
Rengeteg a kérdés az agy és a bélben lévő baktériumok kapcsolatáról
Hogy a mikrobiótánk pontosan hogyan befolyásolhatja elménket, az még ma is egy viszonylag új kérdés, rengeteg felfedezésre váró területtel. De az elmúlt 20 évben számos előrelépés történt, különösen az állatok esetében. Az eredmények azt sugallják, hogy ezek a mikroorganizmusok nemcsak fizikai énünk létfontosságú részét képezik, hanem mentális és érzelmi énünknek is.
„Az orvostudományban hajlamosak vagyunk a testet részekre osztani” – mondja Cryan. „Tehát, amikor az aggyal kapcsolatos problémákról beszélünk, hajlamosak vagyunk a nyaktól felfelé gondolni. De evolúciósan kell keretbe foglalnunk a dolgokat. Fontos emlékeznünk arra, hogy a mikrobák már az emberek létezése előtt is itt voltak, tehát ezekkel a „barátokkal” együtt fejlődtünk.” Soha nem létezett az agy a mikrobáktól érkező jelek nélkül.
Mi van, ha ezek a jelek valóban nagyon fontosak annak meghatározásában, hogyan érezzük magunkat, hogyan viselkedünk és hogyan cselekszünk? És tudnánk-e terápiásan modulálni ezeket a mikrobákat a gondolkodás, a viselkedés és az agy egészségének javítása érdekében?
A mikrobák szerepe rendkívül sokrétű
Elaine Hsiao, az integratív biológia és fiziológia docense az egyik vezető kutató ezen a területen, és az UCLA laboratóriumában feltárta, milyen szerepet játszhatnak ezek a mikroorganizmusok a magzati agy fejlődésétől a megismerésig és a neurológiai állapotokig, mint például az epilepszia és a depresszió. Azt is megvizsgálta, hogy ezek a mikrobák hogyan befolyásolhatják agyunkat és gondolkodásunkat.
„Speciális bélmikrobák modulálhatják az immunrendszert oly módon, hogy hatással vannak az agyra, és olyan molekulákat is termelnek, amelyek közvetlenül jeleznek a neuronoknak, hogy szabályozzák tevékenységüket”
– mondja.
„Azt találtuk, hogy a bélmikrobák szabályozhatják a neuronok korai fejlődését oly módon, amely tartós hatást gyakorol az agyi áramkörre és viselkedésre. Tapasztaljuk, hogy rövidebb időn belül a bélmikrobák szabályozhatják a biokémiai anyagok, például a szerotonin termelését, amelyek aktívan stimulálják az idegsejtek tevékenységét.”
Valójában a kutatások azt sugallják, hogy mikrobáink számos úton kommunikálhatnak az agyunkkal, az immunitástól a biokémiai anyagokig.
Egy másik jelölt a vagus ideg, amely szupergyors „internetkapcsolatként” működik agyunk és belső szerveink, köztük a bél között. A Lactobacillus rhamnosus JB1 baktérium például úgy tűnik, hogy javítja a szorongó és depressziós egerek hangulatát. Ez a jótékony hatás azonban megszűnik, ha a vagus ideg mentén haladó jelek blokkolva vannak, ami arra utal, hogy a baktériumok kommunikációs útvonalként használhatják ezt az idegpályát.