Fizetsz egy kávét, koppintasz a telefonoddal, és két másodperc múlva már mész is tovább. Nincs pénztárca, nincs visszaszámolás, nincs az a pillanat, amikor látod, hogy fogy a bankjegyeid mennyisége.
A pénzügyi viselkedéskutatók évtizedek óta vizsgálják, miért adunk ki többet, amikor nem fizikai pénzzel fizetünk. A jelenséget fájdalommentes fizetésnek is szokták nevezni: amikor bankjegyet adunk ki a kezünkből, az agyunk regisztrálja a veszteséget, egy apró, de valós kellemetlen érzést kelt. A kártya vagy a telefon koppantása ezt az érzést kiiktatja, ezért a vásárlás sokkal könnyebbnek, súlytalanabbnak tűnik.
A készpénz fáj, és ez jó dolog
Amikor bankjegyet vagy érmét adunk át, a kéz mozdulata, a papír súlya, a visszakapott aprópénz mind olyan fizikai jelek, amelyek megerősítik: valamiért most valamit feladtunk. Ez a testi visszajelzés az, ami hiányzik a digitális fizetésből. A kártya elhúzása vagy a telefon érintése ugyanolyan gesztus, mint amikor egy alkalmazást nyitunk meg, semmi nem különbözteti meg a hétköznapi, jelentés nélküli mozdulatoktól. Olvass még a témában
A gyerekes videó nem más, mint kizsákmányolás – Ezért kellene a közösségi médiában betiltani a videókat, amin gyerekek szerepelnek
A mese, ami visszahozta az életembe a megemlékezés igazi varázsát
Amikor apuka megijed a felelősségtől: történetek, amikor az apa pár hónapos baba mellől lépett le
„Többet kerestem, a végén mégis én maradtam nincstelen” – neked mit tanított a válás a pénzről?
Sok pénzügyi tanácsadó ezért javasolja, hogy legalább bizonyos kiadási kategóriákra, például az élelmiszerre vagy a szórakozásra, borítékos vagy készpénzes rendszert vezessünk be. Amikor a boríték kiürül, a hónap hátralévő részében egyszerűen nincs miből fizetni, és ez azonnal látható, kézzelfogható korlátot jelent.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
