Ha valaha is gondoltál már arra, hogy mint Préri Farkas a Gyalog kakukkra, te is szívesen a főnököd fejére ejtenél egy üllőt egy tetszőlegesen magas pontról, csak nyugalom – arról álmodozni, hogy kárt teszel egy felettesedben, nem csak gyakoribb álomkép, mint hinnéd, de egy vezető pszichológus szerint történetesen még jó dolog is.
Dr. Julia Shaw, a University College London tiszteletbeli kutatója szerint az emberek több mint fele képzelte már el legalább egy (vagy több) alkalommal, hogy végez valakivel az ismerősei közül.
Ugyanakkor, a bűnügyi pszichológus szerint a főnök kivégzéséről ábrándozni nem teljesen negatív folyamat, mivel a gondolat önmagában empátiát és érzékenységet vált ki a főnök iránt a dolgozóban – azaz, amint valami borzalmat teszünk egy kiállhatatlan főnökkel gondolatban, rögtön meg is esik rajta a szívünk, hiszen elkezdjük emberként, sebezhetőnek látni.
Most gondoljuk végig, hogy a nehéz helyzetben már meglegyen a helyes döntés
Dr. Shaw a Cheltenham Tudományos Fesztiválon mondta el: az ilyen jellegű fantáziák népszerű célpontjai a főnökök, az ex-partnerek, de a lista folytatódik, és csak a fantáziád szab határt neki.
Természetesen, a legtöbben soha nem járnak a fantázia végére – tette hozzá, vagyis attól, hogy néha valakinek megfordul a fejében, hogy ártson valakinek, természetesen még korántsem lesz belőle bűnöző.
Dr. Shaw szerint a gyilkossági fantáziák tulajdonképpen empátiagyakorlatok, magát a folyamatot pedig így írta le:
„Ahogyan végiggondolod a dolgot, elképzeled, milyen következményekkel járhatnak, elképzeled, hogy mi történne, ha valóban véghez vinnéd őket, és kitalálhatod, hogy ezek alapján milyen döntést hoznak az emberke általában a fantáziájuk megvalósítását illetően: Nem akarom ezt tenni, mert ezek nem azok a következmények, amelyeket szeretnék”.
A gondolatot nem, de a tetteinket irányíthatjuk
A szakértő elmondta, hogy az embereknek olyan fejlett intelligenciájuk van, amely lehetővé teszi számukra a konkrét magatartásból eredő eredmények megtervezését és előrejelzését.
„A fantáziák és az empátiagyakorlatok kritikai fontossággal bírnak a jó döntések meghozatalában, különösen olyan helyzetekben, ahol nincs sok idő. Amikor a dolgok éppen jól mennek, van időnk empátiagyakorlatok elvégzésére. Ekkor kell ezeket elvégeznünk, hogy amikor aztán gyors döntéseket kell hoznunk, készen álljunk a válaszokkal.”
A néha-néha jelentkező bizarr fantáziáktól tehát még senki nem lesz pszichopata. A pszichopata ugyanis olyan személy, aki az antiszociális személyiségzavar súlyos formájában szenved, ami impulzív, felelőtlen és gyakran (de nem mindig!) bűnözői magatartáshoz vezethet.
Fontos, hogy megértsük, mi vezet ahhoz, hogy valaki cselekedjen is
Becslések szerint a pszichopaták a teljes lakosságnak körülbelül 1 százalékát teszik ki, ugyanakkor a Denveri Egyetem 2011-es tanulmánya arra következtet, hogy a pszichopaták a börtönök lakosságának egynegyedét alkotják.
A tanulmány megállapításai arra is utaltak, hogy a pszichopaták 4-8-szor nagyobb valószínűséggel követnek el valamilyen erőszakot a nem pszichopatákhoz képest, és a legtöbb kezelési forma hatástalan az állapotukra.
Dr. Shaw ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy helytelen a gyilkosságok többségét egyszerűen „gonosz” vagy „ördögi” tettként leírni, mert ezzel elutasítjuk azokat a körülményeket, amelyek természetesen nem mentik fel a gyilkosság elkövetőjét, de segítenek megérteni a bűncselekmény elkövetéséhez vezető lépéseket. A szakértő szerint egyetlen szóval elintézni ezeket a tragédiákat a lustábbik megoldás.
„Olyan, mintha azt mondanánk, én végeztem ezzel a beszélgetéssel, ez a személy szubjektíven rossz, nem kell együtt éreznem vele, nem kell, hogy megértsem, nem kell végiggondolnom, hogy hasonlítok-e én hozzájuk bármilyen módon.”