„Mackó látlak, úgy hiányoztál!”- Elhunyt betegek utolsó mondatai

A nagyapám 30 évvel nagymamám előtt halt meg. Nagyon szerették egymást, nagyi nem is házasodott újra, mindig az ő „Mackóját” emlegette, így hívta nagyfatert. Azt is mondta, hogy nagyapa halálának éjjelén látta álmában és vele akart menni, de nagyapa azt mondta neki, még nincs itt az ideje. A kórházban összegyűlt a család nagymamám ágyánál és mielőtt megállt a szíve, ezt mondta: „Mackó, Mackó látlak, úgy hiányoztál!”

Hospice gondozó voltam, amikor hozzánk került egy húszéves srác. Igazi rosszfiú volt, aki nem akarta elhinni, hogy agresszív májrákja van és meg fog halni. Dühös volt, ragaszkodott az élethez, egész nap káromkodott a családtagjaival, az anyja hiába kérte sírva, hogy gondoljon Istenre. Halála előtt a szülei a szobájába hívtak, a fiú szemei üvegesek voltak, alig lélegzett, a bőre hideg volt, közeledett a vég.

Az anyja a fülébe suttogta: „Fogadd a szívedbe Jézust!” A srác az mormolta: „A p.csába Jézussal…” Majd oldalra fordította a fejét, szemei rémülten kikerekedtek, rángatózni kezdett és ezt kiáltotta: „A p.csába!! Úristen ne, NEEEE!!!” majd visszaesett az ágyra és meghalt. Az anyját hisztérikus állapotban vezettük ki, meggyőződése volt, hogy a fia a pokolra került. Én kivettem két nap szabit és csak reménykedem abban, hogy csak a gyógyszerek miatt hallucinált.