A fajfenntartás ösztöne, a párválasztás és családalapítás az egyik legősibb szükségletünk. Nem véletlen, hogy a célhoz vezető út – a másik nem figyelmének felkeltése, a flörtölés – szinte művészi szintre fejlődött és nem csak nálunk, embereknél, hanem az egész állatvilágban.
A hím gömbhal napi 24 órában dolgozik egy héten át, hogy végül szabályos kör alakú barázdált képződményt hozzon létre -mindössze úszói segítségével – homokból, amit még kagylókkal és kavicsokkal is feldíszít. A közel két méter átmérőjű, mesterien megkomponált alkotás egyetlen cél érdekében készül: hogy felkeltse az arra úszkáló nőstények figyelmét s kedvet kapjanak, hogy a kör közepére rakják le petéiket. Nem tudni, mi alapján választanak két homokkör között, hisz mind tökéletes, de mindegy is, az udvarlási módszer működik.
Ha kicsit tovább gondoljuk a dolgot, rájövünk, hogy nem véletlenül fektet ennyi energiát minden faj a flörtölésbe. A romantikus gesztusok a tenger alján és azon túl is időtlenül fontosak. A másik érdeklődésének felkeltése miatt még mindig határtalanul kreatívak tudunk lenni mi, emberek is.
Hódítás színekkel, táncokkal, hangokkal
Más állatoknál is találunk érdekes udvarlási szokásokat. A hím gyászos tintahal képes arra, hogy teste egyik oldalán a legszebb párzási színét mutassa, a másik oldalát a nőstényekéhez teszi hasonlóvá. A trükköt akkor veti be, ha a közelben másik hímet észlel. Főleg a kisebb termetű halak élnek az átváltozás lehetőségével, így elkerülve a hímek közötti harcokat. A kutatások azt mutatták, hogy az átváltozóművészek sikeresek, mivel 60%-uk párra talált. A kreativitás ismét sikert hozott.
Nem mindig elég a jó fellépés. A pávapókok násztáncot lejtenek, hogy felhívják magukra a figyelmet. A tánc során a pók a potroha körüli páva farktollra emlékeztető színpompás ernyőjét kifeszíti és harmadik pár lábával együtt feltartja, így lehetetlen nem észrevenni. Érdekes, hogy egy vizsgálatban azt találták a kutatók, hogy 64 táncból csak 16 vezetett sikeres nászhoz. Némelyik nőstény kimondottan agresszívvá vált a tánc hatására, előfordult, hogy ezt azzal fejezte ki, hogy megette a kétballábas Fred Astert…A pókok esetében sokkal többet számított a megjelenés, a külcsín, mint a táncos produkció, a nőstények ez alapján választottak.
Nincs mindig idő racionális döntést hozni
A Tungara békákkal megint más a helyzet. Egy kísérlet során a tudósok azt vizsgálták, hogy a hím békák különböző típusú hívóhangjai közül melyik keltette fel legjobban a nőstények érdeklődését. Kétféle hangtípus közül a hosszabb, alacsonyabb frekvenciájú hangot választották, tehát a kellemesebben hangzót. Amikor egy harmadik, kevéssé kellemes hangot is mutattak a békáknak, akkor érdekes módon ezt választották többen. A magyarázat pedig mindössze annyi, hogy ha túl bonyolult a választás vagy túl sok a kérő, gyakran nincs idő racionális döntést hozni.
Sietni kell a döntéssel, mert elvész a lehetőség a párzásra vagy ragadozók jelennek meg, nyomás alatt pedig nehéz jó döntést hozni.
A hibáink is hasonlóak
Az állatvilágban a leendő partner megtalálása fontos és látszólag rengeteg energiát is fordítanak rá minden faj egyedei, épp úgy, mint az emberek. A hibáink is hasonlóak. Könnyen döntünk pillanatnyi érzelmek alapján és velünk is megtörténik, hogy lemondunk valakiről, egy másik, könnyebben elérhető lehetőség miatt. Mit is tanulhatunk mindebből? Ösztönök vagy érzelmek vezérelte a párválasztás kérdése, mindegy is…mindenképpen zavaros és bonyolult időnként.