Ha valaki félénk, még nem biztos, hogy önbizalomhiánya van. Ha gátlásos, akkor valószínűleg önértékelési zavarban szenved. Ahhoz, hogy felszámoljuk az önképünkkel kapcsolatos negatív gondolatokat, először is fel kell ismerni az érzést, szembenézni vele és megérteni a kiváltó okokat. A magabiztosság ugyanis fejleszthető tulajdonság.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/6 Nem a te hibád
A legfontosabb dolog, hogy a csekély önbizalom nem a te hibád. A kialakulásához hozzájáruló okok és okozatok kölcsönhatásban vannak egymással. Szerepet játszhatnak a gének, a kulturális háttér, a gyermekkori tapasztalatok és az életkörülmények.
Ezt a hátteret azonban nem szabad fátumként kezelni, mert noha nem tudjuk megváltoztatni a múltunkban átélt tapasztalatokat, rengeteget tehetünk azért, hogy megváltoztassuk a gondolatainkat és hozzáállásunkat az önértékelést befolyásoló élményekkel kapcsolatban.
2/6 Gének és örökletes tényezők
Az önbizalom öntőformáinak egy része már a születésünk pillanatában beépül a jellemünkbe.
Tanulmányok kimutatták, hogy a genetikai sémánk befolyásolja egyes – pozitív önképet növelő – vegyületek és hormonok mennyiségét, amiket az agyunk termel.
A szerotonint, a boldogsággal és (ön)megelégedéssel összefüggő neurotranszmittert, és az oxitocint, amit szeretethormonnak is hívnak. A magabiztossághoz kapcsolódó személyiségjegyek 25-50%-a örökölhető.
Számos egyéni sorsélmény vezethet ahhoz, hogy valaki bizonytalan legyen önmagában, vagy akár teljesen értéktelennek tekintse magát. A traumák, főleg a fizikai és érzelmi, illetve szexuális visszaélések jelentősen befolyásolják az önértékelés mértékét. A szülői viselkedés és a nevelési metódus komoly hatást gyakorol az egóra.
Ha egy szülő folyamatosan kritizálja a gyerekét, elnyomja és frusztrálja, hogy soha nem fog semmit elérni, akkor az a gyerek ezt az üzenetet viszi tovább és építi be az önértékelésébe.
A gyermekkori megfélemlítés vörösen villogó skarlátbetűként ássa alá az önbecsülést és fejti ki romboló hatását a felnőtt pszichében is. A felnőttkori zaklatás és megalázás is ugyanilyen hatással van.
