A válás papírjait aláírtam, hazamentem, és aznap este még sírtam ugyan, de tudtam, hogy túl fogom élni. Volt bennem valami furcsa nyugalom. Azt hittem, a nehezén már túl vagyok. Fogalmam sem volt, hogy a valódi vesztesége a történetnek csak ezután fog megmutatkozni, méghozzá nem is ott, ahol számítottam rá.
Amikor a közös barátok már nem voltak közösek
Tíz évig voltunk együtt a férjemmel, és ez alatt az idő alatt a barátaink szép lassan közössé váltak. Az ő kollégái a mi kollégáinkká lettek, az én gimis barátnőim vasárnaponként vele is beszélgettek a kertben sörözve. Volt egy nagyobb társaság, talán tízen-tizenketten, akikkel évek óta összejártunk grillezni, filmezni, nyaralni. Azt hittem, ez a társaság közös vagyonunk, ami túléli, amit mi ketten már nem tudtunk.
Az első jel akkor jött, amikor Zsófi, az egyik legrégebbi barátnőm, szülinapi vacsorát szervezett, és engem nem hívott meg. Facebookon láttam meg a képeket, ott ült az exférjem az asztalfőn, mosolygott, mellette az új barátnője. Felhívtam Zsófit, aki zavartan hebegett valamit arról, hogy nehéz lett volna mindkettőnket meghívni, és hát ő már régebb óta ismeri őt is, meg különben is, nem akart senkit kellemetlen helyzetbe hozni. Engem hozott kellemetlen helyzetbe, csak épp nem vette észre, vagy nem akarta észrevenni. Olvass még a témában
„Velem kedves volt, ezért nem érdekelt a dolog” – Ezért ne hunyj szemet, ha abúzust látsz
„Miért vagytok ilyenek…?” kérdeztem a férfiaktól és a válaszok többsége vegytiszta agresszió volt
Sötét triád személyiségteszt: Benned melyik tulajdonság van meg?
Az iskolakezdés megmutatja, mennyi helyen kellene egyszerre „jó anyának” lennem – és hány helyen nem vagyok az
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
