5 magyar világörökségi helyszín, amit idén érdemes újra megnézni

Budapesttel egy időben, 1987-ben Hollókő volt az első, amely a világörökségi listára felkerült. A kis palóc falu az egyediségi feltételnek azzal tett eleget, hogy a természettel összhangban fejlődve, ma is őrzi a falvak 17-18. században kialakult hagyományos településformáját, a tradicionális építészetet, és a mezőgazdasági forradalom előtti, paraszti életformát.

Hollókő különlegessége, hogy nem egy darab megkövült múlt, hanem élő, lélegző történelem: úgy vált szabadtéri múzeummá, hogy közben élő település maradt, épületeinek jelentős részét az itt élők ma is rendeltetésszerűen használják, lakják.

Az ezeréves apátság és környezete 1997-ben került az UNESCO védelme alá, a monostor és a benne élő szerzetesközösség azonban egyidős a magyar állammal, így történelmi és kulturális, valamint eszmei értéke is kiemelkedően magas.

Az épületegyüttes mintegy bemutatja a magyar építészet elmúlt ezer esztendejének hagyományait, és történelmünk számos fontos eseményében kapott szerepet. Nem csak az épület jelenti az egyetlen látnivalót: a kolostornak hatalmas kincstára, képtára és metszettára is számos érdekességet kínál.

A levéltár leghíresebb darabja pedig a legősibb finnugor nyelvemlék, a tihanyi apátság alapítólevele, melyet 1055-ben kelteztek.