De honnan jön mindez? Mi köze van Keresztelő Szent Jánoshoz, és miért remélik sokan, hogy ezen az éjjelen kiderül, ki lesz a nagy Ő? Most utánajárunk, mit tud a történelem, mit mond a néphagyomány – és hogy miért élnek ma is ezek a szokások, miközben már rég nem hiszünk boszorkányokban. (Legalábbis… nem mindenki.)
A Szent Iván-éj (június 23.) a nyári napfordulóhoz kötődik, és a kereszténység a Keresztelő Szent János születésének ünnepévé emelte. A nyár leghosszabb napjához kapcsolódó ünnep napja, júniusban ünnepeljük, annak ellenére, hogy például idén sem ekkorra esik az év legrövidebb éjszakája.
Magyar Szent Iván-éj: tűzugrás és jóslás
Ez a hagyomány a pogány hiedelmekből ered, a lángok felett átugrálva tisztító erővel ruházzák fel magukat a résztvevők. Ez a rítus a tűz erejével hoz szerencsét, egészséget, szerelemre nyitottságot – különösen, ha párok együtt ugranak. Utóbbi esetben a termékenységet és a védelmet is szimbolizálta ezt a rituálé. Olvass még a témában
Külföldiek meglepő élményei Magyarországon: „Nem hittem el, hogy mákot adnak a gyereknek”
Ez az 5 program akkor is boldoggá tesz, ha egyedül töltöm a napot
Mókus és Papagáj: Az új magyar gyerekkrimi, ami az egész családot meghódítja
Olcsóbb, élhetőbb, jobb – Így menti meg a mentális egészségedet (és a pénztárcádat), ha őszre halasztod a nyaralást
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
