Európai párhuzamok
Más országokban is élnek hasonló hagyományok. Finnországban és Észtországban óriástüzeket raknak a tavak mellett a napforduló ünneplésére, ahol a fény tisztító erőt hordoz. Csehországban a tűz és koszorúk használata formájában kérnek egészséget és szerencsét. A tűzugrást egyébként gyakran kötik lázas betegségek elűzéséhez is.
Ősi szokások elevenednek meg az éjszakán
A Szent Iván-éj eredeti, napimádó hagyományai az emberiség ősi agrárkultúrájába nyúlnak vissza. Az olyan őskori építmények, mint a Stonehenge építésében is szerepet játszhatott a napforduló. A mai vallásos elemek (pl. Keresztelő János ünnepe) a 4–6. század folyamán keveredtek össze pogány hiedelmekkel.
A tűzugrás gyakran háromszor történik – ez a Szentháromság (Atya-Fia-Szentlélek) jelképét is erősíti. A rítus gyakran magába foglalja a tüzes kerekek legurításának hagyományát, amely a nap „megfordulását” szimbolizálja. Olvass még a témában
„A barátom együttlét közben kitörte a lábujját” – Történetek nevetséges helyzetekről
4 lélekfrissítő könyv az újrakezdésről – ha új irányt vesz az életed
Ezért túlértékelt a szilveszteri buli- de mit ad helyette egy csendes este?
Nyaralj, túrázz Ausztriában: 5 izgalmas program, amit ne hagyj ki idén!
A Szent Iván-éj nemcsak romantikus mítosz, hanem mély kulturális rétegekbe ágyazódott ünnep is, ahol a tűz, víz és természet ereje segíti a test, lélek és közösség „felüdülését”. A tűzugrás megtisztít, a szerelmi jóslások izgalmat adnak a romantikának, és az ünnepi hangulat ma is segít ősi energiáink felélesztésében. Akár hiszel a hasonló babonákban, akár nem, ezen az éjjelen minden – és annak fordítottja is megtörténhet.
Kapcsolódó cikk a következő oldalon:
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
