Magyarországon jelenleg körülbelül 77 év a születéskor várható élettartam a KSH adatai szerint. Ez elsőre talán nem hangzik olyan rosszul, de az EU-s átlag 2024-ben 81,7 év volt, vagyis van még min javítani, hogy egyáltalán ehhez közelítsünk.
Persze senki nem tudja megígérni, hogy ha holnaptól minden reggel meditálunk és babot eszünk, akkor 100 évesen is fürgén szaladunk majd fel a harmadikra. Viszont vannak a világon olyan területek, ahol feltűnően sok ember él nagyon magas életkort. Ezeket nevezik kék zónáknak.
A kutatók több mint két évtizede vizsgálják ezeket a közösségeket, és bár a területek pontos listája és az adatok megbízhatósága körül akadnak tudományos viták, egy dolog érdekes: az igazán hosszú életű emberek szokásai között több visszatérő minta is van. Olvass még a témában
Mik azok a kék zónák?
A „kék zóna” kifejezés a szardíniai kutatásokból indult, ahol Michel Poulain és Giovanni Mario Pes demográfusok olyan területet azonosítottak, ahol szokatlanul magas volt a százéves kort megélő emberek aránya. Később Dan Buettner és kutatócsoportja további, kiemelkedően hosszú életű közösségeket vizsgált.
A legismertebb öt terület:
- Okinawa, Japán
- Szardínia, Olaszország
- Ikaria, Görögország
- Nicoya-félsziget, Costa Rica
- Loma Linda, Kalifornia
Fontos viszont, hogy a kék zónákkal kapcsolatban az utóbbi években tudományos vita is kialakult. Egyes kutatók megkérdőjelezték például az egyes életkoradatok megbízhatóságát, míg a kék zónák kutatói szerint az életkorokat több, egymástól független dokumentummal is ellenőrizték.
Vagyis nem arról van szó, hogy a tudomány kijelentette: „megvan a hosszú élet titka”. Inkább olyan életmódbeli mintákról beszélhetünk, amelyek több, hosszú életű közösségben is megjelennek.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
