Sokáig szentül hittem, hogy velem van a baj, és biztosan túlérzékeny vagyok, amiért szinte fizikai kimerültséget éreztem, amikor a környezetemben valaki harmincadjára is elmesélte ugyanazt a jelentéktelen hétvégi történetet, vagy csak azért szólított le az utcán, hogy rám zúdíthassa az aktuális panaszáradatát. A neurológiából azonban tudjuk, hogy az emberi agy képtelen egyszerre két különböző nyelvi adatfolyamot feldolgozni, így amikor a saját belső gondolataink összeütköznek a szomszéd asztaltól áradó, véget nem érő pletykával, a fókuszunk óhatatlanul elillan.
Ez a túlterhelés ráadásul a legboldogabb családi pillanatokban is utolérhet bennünket, mint ahogyan az nemrégiben is történt velem. Új autót vettünk, ami ezernyi, számomra teljesen ismeretlen funkcióval bír. A férjem gyermeki lelkesedéssel magyarázott minden egyes gombról és beállításról, én pedig, bár a felét sem értettem a technikai részleteknek, végtelenül örültem a boldogságának, így eszem ágában sem volt félbeszakítani őt. Titokban azért szurkoltam, hogy utólag ne kérdezzen vissza a hallottakra.
Robotpilóta üzemmód otthon és határok a külvilágban
A családom körében a hasonló esetekben bekapcsol bennem a belső robotpilótám, így aláírom, a jelenlétem felszínesebbé válik. A lányom például amúgy is imád egész nap beszélni, és egy túlzsúfolt munkaidő után, a főzés közepén komoly kihívás végighallgatni a körmondatait. Tudom, hogy a szeretteim pontosan érzik, ha nem vagyok százszázalékosan jelen, de emiatt már nincs bűntudatom, hiszen ez a túlélési mechanizmus segít energiát spórolni ahhoz, hogy később, amikor már mindannyian készen állunk rá, valóban mélyen és őszintén tudjunk kapcsolódni. Olvass még a témában
„Úgy viselkedett, mintha ő lenne a párja” – Amikor a sógornő teszi tönkre a házasságot
A pénzes férfi alapít még egy családot, a pénzes nő pedig meg sem házasodik
Nem az lettem, akinek 20 évesen képzeltem magam – hála istennek!
10 év egyetlen csekken: amikor a lányod születésnapján egy hivatalos levél kérdezi meg tőled, hogy mi legyen a jövővel
Az idegenekkel vagy a távolabbi ismerősökkel persze más a helyzet, náluk sokkal gyorsabban és egyértelműbben meghúzom a határokat, hiszen nem nekem kell minden kellemetlen csevegésből kimentenem a másikat – és felnőttként nekik is el kell fogadniuk, ha épp nincs kapacitásom a szavaikra.
Miért beszél valaki megállás nélkül?
Mindannyian ismerünk olyanokat, akik úgy beszélnek, hogy közben egyáltalán nem figyelnek a másikra, mert meg vannak győződve arról, hogy minden apró gondolatuk lenyűgöző a külvilág számára. Ők csak egy dologról feledkeznek meg: a valódi emberi kapcsolódás alapja a hallgatás és a figyelem egyensúlya. Akikből hiányzik a fogékonyság mások reakcióira, azok nehezen (vagy sehogy sem) hangolódnak rá a környezetük hangulatára.
Ugyanakkor fontos látni a jelenség mögött meghúzódó mélyebb, emberi okokat is. Sokan ugyanis azért beszélnek megállás nélkül, mert nem képesek elviselni azokat az érzéseket, amelyek a csendben vagy a másik meghallgatása közben felszínre kerülnének. A szüntelen szóáradat így gyakran egyfajta védőpajzzsá válik, amellyel az illető körbebástyázza magát, hogy ne kelljen szembenéznie a saját belső vívódásaival vagy feszültségeivel.
Így vedd vissza az irányítást a beszélgetésekben
Mindezek ellenére amikor egy (túl) sokat beszélő ismerős vagy kolléga mellett találod magad, nem kell passzív áldozatként tűrnöd a szóáradatot, hiszen a teret finoman és határozottan te is uralhatod. Miután adtál neki pár percet, udvariasan, de határozottan vedd át a szót anélkül, hogy megvárnád, amíg levegőt vesz vagy témát vált, majd adj neki egyetlen rövid mondatos visszajelzést, ami megmutatja, hogy hallottad őt.
Fontos, hogy ne menj bele mélyebb elemzésekbe, mert azzal csak újabb monológot generálsz, ha pedig az illető megszokásból újra félbeszakítana, nyugodtan és kedvesen jelezd neki, hogy te is szeretnéd befejezni a gondolatodat.
Ha a beszélgetés a határozott terelés ellenére is túl hosszúra nyúlik, teljesen rendjén van, ha nyíltan lezárod a diskurzust, hiszen nem bántó dolog kimondani, hogy nagyon sajnálod, de most sürgős feladatod van, vagy éppen sietsz valahova.
El kell ismernem, a túlzottan domináns beszélgetőpartnereket sokszor én is csak ezzel a határozott, de udvarias búcsúval tudom „leállítani” – de ezzel nincs is semmi baj.
Végső soron a felesleges zaj kiszűrése nem önzőség, hanem praktikus önvédelem. Ha megtanulod időben meghúzni a határaidat, egyszerűen több energiád és nyugodtabb hétköznapjaid lesznek – a megspórolt figyelmet pedig odaadhatod azoknak az embereknek és pillanatoknak, amelyek valóban számítanak.
🐉KisokosKínai horoszkópmelyik állatjegy vagy?→A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
