Mehetnék
Negyven éves koromig kőkeményen dolgoztam és addig talán olyan nagy differencia nem is volt intenzitásban az én életem és a gyerekes barátnőimé között, mert amikor ők a gyerekért mentek az oviba, suliba, én még az irodában túlóráztam és szintén későn estem haza hullafáradtan. A célom az volt, hogy legkésőbb negyven éves koromra megteremtsek magamnak egy olyan anyagi biztonságot, ami megengedi, hogy „nyugdíjba vonuljak” és ez így is történt. A lakásaimat kiadtam és jelenleg ebből a passzív jövedelemből utazgatom a világban. Nem ötcsillagos hotelekben szállok meg és nem eszem minden nap drága étteremben, de mindenhova eljutok, ahova szeretnék és nekem ez az a szabadság, amire egész életemben vágytam.
