A szilveszteri fogadalmak nagy része kudarcba fullad, többek között azért, mert azzal akarjuk lezárni egy csapásra a múltat, hogy felelőtlenül új dolgokba vágunk bele. Minden év végén ott van a remény: az új évben új emberek leszünk, jobbak, összeszedettebbek, sikeresebbek, szenvedélytől mentesek. De vajon az új év reménye az, amire valóban szükségünk van ezekhez a dolgokhoz? A remény jó dolog, ám kevés céljaink eléréséhez.
Miért sikertelen sok újévi fogadalom?
Sokan megragadnak a reménykedésnél, mert nincs bennük a meggyőződés, a hit, hogy a célokat, melyeket kitűztek maguk elé, valóban el fogják érni. A remény csak felelőtlen ígéretekre ösztönzi őket, arra nem, hogy a múltat lélekben és fejben végérvényesen lezárják, befejezettnek tekintsék.
Tehát olyan ígéreteket tesznek az emberek, melyeket – érzik legbelül – nem tudnak betartani a még jelenlévő múlt miatt. Ebből következik, hogy a siker titka a hit, nem a remény.
Mi a különbség hit és remény között?
A hit, a meggyőződés, jelen idő, a remény pedig jövő idő. A hit a gondolatnak a teremtő ereje, a remény pedig egy lehetőség, ami azt jelenti: majd, egyszer, talán úgy lesz. Tehát a remény, várakozás.
A jövőben pedig minden megtörténhet, azaz olyan irányba is fordulhatnak az események, melyek nem tükrözik azt, amiben reménykedtünk. A remény talán, a hit bizonyosság. A remény egyfajta csodavárás, a hit pedig tett. Mindaddig csak remény marad a fogadalom, amíg mi magunk nem hiszünk benne igazán.
Jó a remény?
A remény jó dolog, mert a hit alapja, kistestvére, ha úgy tetszik. A szebb jövő reménye igen mélyen gyökerezik minden emberben. Ez a reménység tartja bennünk a lelket akkor, amikor már minden más elfogyott.
Ez egy ösztön, egy katalizátor, egy végszükség esetére elraktározott erő, ha úgy tetszik. A remény azzal éri el motiváló célját, hogy kicsivel szebbnek mutatja jövőt, mint ahogy az nagy valószínűséggel lesz. Ebbe kapaszkodik az ember.
A nagy elhatározás: leszokunk a dohányzásról
Ez úgy szokott történni az esetek nagy többségében, hogy Szilveszter napján némi ital kíséretében még javában élvezzük a dohányzást. Szó szerint megpróbáljuk kiélvezni az utolsó lehetőséget.
Azután egy-két napig tartjuk magunkat a fogadalomhoz. Ez azért felelőtlen fogadalom, mert a dohányzásról igen nehéz leszokni, mivel gyakorlatilag át kell programozni az agyat arra, hogy nincs szükségünk a cigarettára. Cigarettát letenni egyik napról a másikra kell, de a hatékonyság érdekében előtte mentálisan fel kell rá készülni.
Másik nagy elhatározás: több időt szentelünk a családunknak
Kész terv híján ez a fogadalom is csak remény marad. Ahhoz, hogy valaki több időt tudjon szentelni a családjának, többet tudjon foglalkozni szeretteivel, át kell rendeznie a hétköznapok, hétvégék napirendjét.
Szükséges hozzá egy minden részletre kiterjedő, megvalósítható, reális terv. Bizonyos esetben hétköznapjaink fontossági sorrendjén kell változtatni, vagy épp lemondani valamiről, ami helyett a családnak szenteljük az időnket. Tehát ez is programozás kérdése.
A harmadik nagy elhatározás: fogyni fogunk
Az ünnepek alatt szinte mindenki annyit eszik, amennyi beléfér. Ez – bár nem erről szólnak elsősorban az ünnepek – természetes. Sok embernek az ünnepek után már undora van a vaskos ételektől, az édességtől.
Emiatt egy hétig könnyedén megálljuk azt, hogy nem eszünk annyit. Ám visszatérve a hétköznapokra, ott lesz a kísértés a rágcsázásra az esti film alatt, vagy az irodában. Mivel ez egy pótcselekvés – és egyben a hízás egyik fő oka – rágcsálj olyan dolgot, ami egészséges – mondjuk sárgarépát.
Új, jobb emberré válni
Ha nem csak a remény szalmaszálába akarunk kapaszkodni, hanem el is akarjuk érni a céljainkat, érdemes jóval Szilveszter napja előtt ,,megtanulni”, mantrázni a konkrét célokat.
A célhoz vezető utat pontokba szedve le kell írni, és azt többször át kell olvasni. Így a konkrét terv is rögzül, agyunk átprogramozódik, úgymond: elkezded komolyan venni magad és a vágyaidat, reményeidet. Több helyre rakd ki azt a cetlit, hogy ,,ne add fel”, és kérd meg barátaidat, hogy ők is napjában többször emlékeztessenek erre.
Nem könnyű jobb emberré válni, és minden a reménnyel kezdődik. A kérdés csak az, hogy megmarad-e ezen a szinten, vagy hitté, bizonyossággá, jelenné válik-e…
