A magvakról lehet hideget és meleget is hallani: egészségesek, sok bennük az egészséges zsír, ennek ellenére nem érdemes belőlük sokat fogyasztani, mert kis mennyiségben is nagyon hizlalnak. Egy friss kutatás viszont most újra a magvak mellett foglalt állást: kimutatta, hogy lényegesen kevesebbet híznak azok, akik gyakran fogyasztják őket, azokhoz hasonlítva, akik egyáltalán nem ilyen ételeket nassolnak.
A Brighami Egyetem és a Harvard T H Chan Közegészségügyi Iskolájának kutatói azt vizsgálták meg, hogy milyen hatással van hosszú távon az emberekre az, ha gyakran nassolnak magféléket. Ehhez megnézték azt is, hogy az öregedő amerikaiak átlagosan mennyit híznak: elmondható, hogy évente egy font, vagyis 0,45 kilogramm megy fel rájuk, amit egyszerűsítsünk most inkább fél kilóra. Aztán az átlagot megvizsgálta úgy is, hogy mennyit híznak a magfogyasztók, és mennyit azok, akik nem ilyesmit szoktak nassolni.
A BMJ tudományos folyóiratban megjelent tanulmány tanulsága az lett, hogy érdemes heti többször is magvakat fogyasztani: akkor, ha naponta valaki, tegyük fel, 12 mandulát vagy 10 diót megevett, sokkal kevesebbet hízott az évek során, mint azok, akik nem ilyesmit nassoltak.
Hosszú távon ez jócskán lecsökkenti az elhízás kockázatát – az elhízás pedig jelenleg az egyik legfenyegetőbb „világjárvány” szerte a világon (mi, magyarok például élvonalban vagyunk az európai mezőnyben).
A súlynövekedés egy év alatt nem fél, hanem negyed kiló lett – ez nem tűnhet soknak, de az évek során elég komolyan összeadódik.
Valószínűleg több oka van annak, hogy a magfélék ilyen hatással vannak az emberi szervezetre. Az egyik a szakértők szerint az lehet, hogy azok, akik ilyeneket nassolnak, egyébként is egy egészségesebb étrendet követnek, hiszen az az általános, hogy az eszik ilyesmit gyakrabban, aki figyel arra, mit visz be a szervezetébe.
Ezen kívül a magfélékben található fehérje és rostok telítik az embert, így később nem tud annyit enni, és nem fog elcsábulni az egészségtelenebb ételek felé.
Ráadásul a kutatók szerint az is segíthet már magában, hogy valamit ilyen intenzíven rágunk, a magvakat ugyanis általában nehezebb feltörni vagy elrágni, mint például egy csokiszeletet vagy egy csomag cukorkát. Így már alapból többet dolgozunk azon, hogy megehessük őket, ezzel több idő megy el, ezzel pedig a további nassolástól vesszük el az értékes perceket.
A magvak nagy előnye, hogy általában nem érezzük úgy, mintha lemondanánk valamiről miattuk az egészséges életmód érdekében: a legtöbb felnőtt, de még a gyerekek nagy része is kifejezetten szereti őket. Ezen felül gazdagak jó zsírokban is, és rosttartalmuk miatt segítik az egészséges bélműködést.
A tanulmány kitér egyébként arra is, hogy a növényi alapú étrend mennyire hasznos nemcsak az emberi szervezet, de környezetvédelmi szempontból az egész bolygó számára. A húsról való legalább részleges leszokásunk a környezet érdekében igazán előlendítene sokat a klímaváltozásért vívott harcunkban, hiszen a mezőgazdaság az egyik legszennyezőbb ágazat a gazdálkodásban. Persze nem kell mindenkinek vegetáriánusnak lenni, a szakértők egyszerűen a több növényi alapú élelmiszer fogyasztására akarják ösztönözni az embereket.
Ez pedig már az elhízás szempontjából sem lenne rossz ötlet, hiszen akkor talán végre lekerülnénk az európai szégyenfalról, mint az egyik legkövérebb nemzet a kontinensen.