Van pár bevált módszer a szorongás kezelésére – mélylégzés, figyelemelterelés, stb. És sok közülük tényleg működik is.
Mégis, ahogy Lauren Cook, klinikai szakpszichológus is mondja a SELF-nek: nincs egyetlen, mindenkire működő megoldás.
„Nekünk, szakembereknek is azt kell néznünk, hogy az adott embernél mi válik be, és gyakran kreatívan kell kísérletezni különböző lehetőségekkel.”
Ez azt is jelenti, hogy érdemes olyan megküzdési módokat találni, amelyek nemcsak a krízishelyzetekben segítenek, hanem hosszabb távon is csökkentik a szorongást. Mert vannak olyan „szokások”, amelyek elsőre hasznosnak tűnnek – valójában viszont csak tovább erősítik a szorongásos gondolatköröket. Olvass még a témában
A szorongásra specializálódott pszichológusok szerint ezek a leggyakoribb „megoldások”, amelyek visszafelé sülnek el – és hogy mit érdemes helyettük kipróbálni.
Amikor lemondod a programokat
Teljesen érthető, hogy amikor rád tör a szorongás, legszívesebben otthon maradnál. És van, amikor ez tényleg a jó döntés – például ha egy helyzet valóban túl sok lenne, mondjuk egy első randin vagy egy zsúfolt, zajos koncerten.
A gond akkor kezdődik, amikor ez szokássá válik. Dr. Cook szerint ezt sokszor „önmagunkról való gondoskodásként” értelmezzük, valójában azonban klasszikus elkerülésről van szó. Ha rendszeresen kihátrálsz még az enyhén kellemetlen helyzetekből is – például mindig „betegnek jelentkezel” egy fontos meeting előtt –, az agyad megtanulja, hogy a menekülés a megoldás.
Helyette érdemes egy pillanatra megállni, és feltenni magadnak egy egyszerű kérdést: büszke lennék magamra, ha elmennék? Lehet, hogy most ijesztőnek tűnik egy beszéd több ember előtt, de utólag lehet, hogy pont ez lesz az, amire jó érzéssel gondolsz vissza.
Segíthet az is, ha egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékeled a szorongásodat. Egy 4-5-6-os szint még kellemetlen, de általában kezelhető, míg a 7-8-9 már inkább azt jelzi, hogy tényleg érdemes visszalépni. A cél nem az, hogy mindenen átnyomd magad, hanem hogy megtanuld megkülönböztetni a fejlődést hozó kellemetlenséget a valódi túlterheltségtől.
