Az alábbiakban az utóbbit vesézzük ki egy kicsit jobban.
Szerencsére, ahogy egyre többet tudunk az emberi test működéséről, az összefüggéseket is értjük – pontosan ezért esik annyi szó mostanában a mindennapjainkat megkeserítő stresszről, amelyért részben a kortizol nevű hormon felelős.
Ez a hormon akkor kezd el nagyobb mennyiségben termelődni az agyadban, ha stresszhatás ér: az evolúció során ez sokáig nagyon hasznos volt számunkra, hiszen az őseinket ez a stresszhormon készítette fel a küzdelemre vagy a menekülésre, ha valamilyen veszélyt érzékeltek.
Mostanában azonban teljesen más kihívásoknak kell megfelelnünk, ez a stresszhormon pedig ebből következően meg is tudja keseríteni a napjainkat. Főleg akkor, ha fogyni szeretnénk, de sokat stresszelünk mellé. Olvass még a témában
A kortizol alapjáraton is termelődik minden egyes nap, és a megfelelő mennyiségben igencsak hasznos hormon: részben ez felelős például azért, hogy reggel magadhoz térj az alvásból, felébredj, és el tudd kezdeni a napot. Ha a kortizolszinted azonban magasabb a normálisnál, a szervezeted kizökken az egyensúlyból, aminek komoly rövid- és hosszú távú következményei vannak.
A hosszú távon megemelkedett kortizol ugyanis a fő okozója az úgynevezett anyagcsere- vagy metabolikus szindrómának, ami megnövekedett vérnyomással, koleszterinszinttel és előbb-utóbb inzulinrezisztenciával és/vagy 2-es típusú cukorbetegséggel jár.
A kortizol feladata ugyanis az, hogy a szervezeted energia- és vérellátását a túléléshez szükséges szerveidhez és testi folyamataidhoz terelje, az anyagcseréd pedig finoman szólva sem tartozik ezek közé. A megnövekedett kortizolszint lelassítja az anyagcserédet, ennek hatására pedig a szervezeted több zsírt tárol, mint amennyit egyébként tenne. A tested lassabban használja fel a tartalékaidat, mert a kortizolszint megemelkedésének hatására úgy gondolja: veszélyben van, nélkülözni fog, tárolnia kell.
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
