Hiába vásárolunk méregdrága krémeket és próbáljuk fékezni az öregedés jeleit, az igazság az, hogy előbb-utóbb úgyis ráncosok leszünk, hacsak nem fekszünk rendszeresen kés alá – de még akkor is eljön az az idő, amikor a bőrünk már nem bírja el saját magát.
Az viszont, hogy hol ráncosodunk, rengeteg mindent elmond rólad. Az alábbiakat érdemes tudni akkor, ha már látod, hogy megjelentek az első szarkalábak.
A ráncok típusai
A ráncokat általában rengeteg különböző csoportba szokták sorolni, rengeteg különböző rendezési elv szerint. Léteznek például dinamikus és statikus ráncok, amelyek között alapvetően az a különbség, hogy előbbieket az ismétlődő arckifejezések és arcmozgások okozzák, utóbbiakat pedig egész egyszerűen az idő múlása. A bőr veszít a rugalmasságából, és megereszkedik.
A ráncok azonban rengeteg mindent elárulnak arról, aki viseli őket. Többek között azt, hogy eddigi élete során mi volt a leggyakoribb érzelem, ami kiült az arcára, milyen az alapvető arckifejezése, és, bármilyen furcsa is, az őszinteséget és a nyíltságot.
Amit érzünk, az mindig valamilyen szinten kiül az arcunkra. Ha valaki gyakran palástolja az érzelmeit és gondolatait, annak is van nyoma a ráncokban. Ha egész életedben boldog, felhőtlen ember voltál, akkor valószínűleg nevetőráncaid jelennek meg először.
Ha viszont sokat törted a fejed, töprengő típus vagy, nagy az esélye, hogy a homlokráncolástól és a szemöldököd összevonásától a homlokodon jelentkeznek az első ráncok. Nekem valamiért az alap arckifejezésemhez hozzátartozik a homlokráncolás. Évek óta látszanak itt a ráncok akkor is, ha még csak 29 éves vagyok.