Méz
A gyermekláncfűből készült méznek tulajdonképpen nincs túl sok köze a hagyományos értelemben vett mézhez, sem pedig a kedves kis repkedő méhekhez, de ettől most tekintsünk el. Ahhoz, hogy mézet készítsünk, a leszedett pitypang virágokat sose mossuk meg, mert így a virágport is kiöblítjük belőle. Elég, ha a napon picit száradni hagyjuk őket. Annyi vizet kell a virágokra engedni, hogy ellepje őket, majd alaposan felforralni. Egy napig hagyjuk őket állni, és utána többször is szűrjük át. Ezután ismét fel kell forralni és cukrot kell hozzá adni. Talán sokunkba most felmerül a kérdés, hogy ha a méznél és a szörpnél is ugyanúgy kell eljárni a virággal, mégis mi a kettő között a különbség? Elméletileg (azért így írom, mert én ezeket nem próbáltam még ki) a méz sűrűbb lesz és sziruposabb, főzés után akár 1-2 órába is telhet a visszaforralása, míg a szörp hígabb, könnyen iható nedű lesz, amit csak annyira forralnak újra, hogy az íz koncentrált legyen, de az egész folyadék hígabb maradjon.
