Palacsinták a nagyvilágban

Palacsinták a nagyvilágban

Címlap / Életmód / Receptek / Palacsinták a nagyvilágban

A palacsinta a gyerekek egyik kedvenc édessége, ráadásul nem csak nálunk, de a világ számtalan más országában is nagyon népszerű. Országonként változik, hogy hogyan és mivel csinálják, és hogy hogyan hívják, de a népszerűsége mindenhol óriási!

Palatschinken

A főleg Ausztriában, de Németország több részén is népszerű Palatschinken nemcsak nevének kiejtésében hasonlít nagyon a magyarhoz. Nálunk ezt csúsztatott palacsintának nevezik, a palacsintának csak az egyik oldalát sütik meg vajon, így az krémesebb állagú marad.
Általában egymásra rakják őket tortának, és a rétegek között porcukorral vagy reszelt narancshéjjal ízesítik.

Pfannkuchen

Németországban a palacsinta elnevezése Pfannkuchen, amely bár nevében nem, de formájában és ízében nagyon hasonlít a mi palacsintánkhoz. Olajban, palacsintasütőben készítik, és mindkét oldalát megsütik.
Gyakran nem lekvárral, hanem gyümölccsel ízesítik, és édes öntetet tesznek rá. A sós változata is népszerű, amelybe apróra vágott szalonnát vagy felvágottat tesznek.

Omlette

Az omlett szóból egyből a rántotta egyik változatára gondolunk, pedig Svájcban ez a szó a rántotta és a palacsinta közti átmenetet is jelenti. A svájciak a felvert tojást liszttel besűrítik és tejet adnak hozzá.
Tölteléknek párolt, apróra vágott gombát és reszelt sajtot, ízesítésre pedig petrezselymet és fehér borsot használnak. A tésztára teszik a sós tölteléket és összecsavarják.

Francia crêpes

A crêpes nagyon hasonlít a mi palacsintánkra, de jellegzetesen francia étel. Búzalisztből sütik és minél vékonyabb a tészta, annál jobb. A neve a latin crispa szóból ered, amely fodrosat jelent, amely a palacsinta fodros szélére utal.
A franciák is édesen fogyasztják, és gyümölcsökkel, lekvárokkal töltik meg. A lakodalom előtt a leendő asszonynak azzal kell bizonyítania rátermettségét, hogy feldobva meg tudja-e fordítani a palacsintát a serpenyőben.

Galette

A franciáknál létezik a palacsinta sós változata is, a galette, de ez külsejében nagyobb eltérést mutat a mi palacsintánkhoz képest, mint a crêpes. Eredetét tekintve régen a hajdinaleves maradékából készítették.
Ma már létezik vékonyabb változata is, de eredetileg vastagabb tésztát jelentett, amit a szélén visszahajtottak, hogy a húsból, halból, sonkából és különböző zöldségekből készült töltelék ne folyjék ki belőle.

Crespelle

Természetesen Olaszországban is létezik palacsinta, ez a francia crêpes olasz változata. Nem tisztázott, hogy melyik volt régebben, természetesen mindkét ország magáénak mondja az elsőséget.
A különbség inkább csak annyi, hogy a töltelékkel megkent tésztát az olaszok általában négyrét hajtogatják, és nem göngyölik. Olaszországban elterjedtebb a sós, paradicsommal készült változat.

Amerikai palacsinta

A Pancake vagy más néven amerikai palacsinta jellegzetes reggeli étel a tengeren túlon. Kisebb, de vastagabb tésztájú, mint az európai változatok, és leggyakrabban juharsziruppal vagy csokoládéval leöntve fogyasztják, de nem ritka a gyümölcsökkel, lekvárokkal ízesített fajta sem, vagy akár mindezek kombinációja.
Nem tekerik fel, hanem összehajtják, vagy tortaformaként egymásra rakják a palacsintákat.

Blini

Oroszországban is létezik palacsinta, sőt kifejezetten népszerű a nagyon elegánsnak számító Blini, ami főleg előételnek fogyasztanak. A Blini megjelenésében nagyon hasonlít az amerikai palacsintához, összetételét tekintve azonban teljesen más.
Az orosz palacsinta hajdinalisztből készül, a tésztákat vajon sütik meg. Kaviárral, füstölt lazaccal és krémsajttal, esetleg tejföllel tálalják.

Kínai palacsinta

A kínai palacsinta rizslisztből készül, tej helyett pedig vizet használnak hozzá. Kifejezetten csak a sós változata ismert, tölthető zöldségekkel és hússal egyaránt.
Vékony, szinte átlátszó palacsintákat készítenek például a pekingi kacsához, amikor is az apróra darabolt húst göngyölik a tésztába.

Mexikói palacsinták

Mexikóban a palacsintának számtalan neve létezik: ismerik tortillanak, enchiladanak, fajitanak vagy burritonak is. Ezek mindegyike egy kukoricalisztből készült sós palacsintatésztát takar, az elnevezések pedig a töltelék típusára és elkészítési módjára utalnak.
Legtöbbször apróra vágott, gazdagon fűszerezett hússal töltik meg, amit még csípős, általában chili szósszal öntenek le.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást