Palacsinták a nagyvilágban

Palacsinták a nagyvilágban

Címlap / Életmód / Receptek / Palacsinták a nagyvilágban

A palacsinta a gyerekek egyik kedvenc édessége, ráadásul nem csak nálunk, de a világ számtalan más országában is nagyon népszerű. Országonként változik, hogy hogyan és mivel csinálják, és hogy hogyan hívják, de a népszerűsége mindenhol óriási!

Palatschinken

A főleg Ausztriában, de Németország több részén is népszerű Palatschinken nemcsak nevének kiejtésében hasonlít nagyon a magyarhoz. Nálunk ezt csúsztatott palacsintának nevezik, a palacsintának csak az egyik oldalát sütik meg vajon, így az krémesebb állagú marad.
Általában egymásra rakják őket tortának, és a rétegek között porcukorral vagy reszelt narancshéjjal ízesítik.

Pfannkuchen

Németországban a palacsinta elnevezése Pfannkuchen, amely bár nevében nem, de formájában és ízében nagyon hasonlít a mi palacsintánkhoz. Olajban, palacsintasütőben készítik, és mindkét oldalát megsütik.
Gyakran nem lekvárral, hanem gyümölccsel ízesítik, és édes öntetet tesznek rá. A sós változata is népszerű, amelybe apróra vágott szalonnát vagy felvágottat tesznek.

Omlette

Az omlett szóból egyből a rántotta egyik változatára gondolunk, pedig Svájcban ez a szó a rántotta és a palacsinta közti átmenetet is jelenti. A svájciak a felvert tojást liszttel besűrítik és tejet adnak hozzá.
Tölteléknek párolt, apróra vágott gombát és reszelt sajtot, ízesítésre pedig petrezselymet és fehér borsot használnak. A tésztára teszik a sós tölteléket és összecsavarják.

Francia crêpes

A crêpes nagyon hasonlít a mi palacsintánkra, de jellegzetesen francia étel. Búzalisztből sütik és minél vékonyabb a tészta, annál jobb. A neve a latin crispa szóból ered, amely fodrosat jelent, amely a palacsinta fodros szélére utal.
A franciák is édesen fogyasztják, és gyümölcsökkel, lekvárokkal töltik meg. A lakodalom előtt a leendő asszonynak azzal kell bizonyítania rátermettségét, hogy feldobva meg tudja-e fordítani a palacsintát a serpenyőben.

Galette

A franciáknál létezik a palacsinta sós változata is, a galette, de ez külsejében nagyobb eltérést mutat a mi palacsintánkhoz képest, mint a crêpes. Eredetét tekintve régen a hajdinaleves maradékából készítették.
Ma már létezik vékonyabb változata is, de eredetileg vastagabb tésztát jelentett, amit a szélén visszahajtottak, hogy a húsból, halból, sonkából és különböző zöldségekből készült töltelék ne folyjék ki belőle.

Crespelle

Természetesen Olaszországban is létezik palacsinta, ez a francia crêpes olasz változata. Nem tisztázott, hogy melyik volt régebben, természetesen mindkét ország magáénak mondja az elsőséget.
A különbség inkább csak annyi, hogy a töltelékkel megkent tésztát az olaszok általában négyrét hajtogatják, és nem göngyölik. Olaszországban elterjedtebb a sós, paradicsommal készült változat.

Amerikai palacsinta

A Pancake vagy más néven amerikai palacsinta jellegzetes reggeli étel a tengeren túlon. Kisebb, de vastagabb tésztájú, mint az európai változatok, és leggyakrabban juharsziruppal vagy csokoládéval leöntve fogyasztják, de nem ritka a gyümölcsökkel, lekvárokkal ízesített fajta sem, vagy akár mindezek kombinációja.
Nem tekerik fel, hanem összehajtják, vagy tortaformaként egymásra rakják a palacsintákat.

Blini

Oroszországban is létezik palacsinta, sőt kifejezetten népszerű a nagyon elegánsnak számító Blini, ami főleg előételnek fogyasztanak. A Blini megjelenésében nagyon hasonlít az amerikai palacsintához, összetételét tekintve azonban teljesen más.
Az orosz palacsinta hajdinalisztből készül, a tésztákat vajon sütik meg. Kaviárral, füstölt lazaccal és krémsajttal, esetleg tejföllel tálalják.

Kínai palacsinta

A kínai palacsinta rizslisztből készül, tej helyett pedig vizet használnak hozzá. Kifejezetten csak a sós változata ismert, tölthető zöldségekkel és hússal egyaránt.
Vékony, szinte átlátszó palacsintákat készítenek például a pekingi kacsához, amikor is az apróra darabolt húst göngyölik a tésztába.

Mexikói palacsinták

Mexikóban a palacsintának számtalan neve létezik: ismerik tortillanak, enchiladanak, fajitanak vagy burritonak is. Ezek mindegyike egy kukoricalisztből készült sós palacsintatésztát takar, az elnevezések pedig a töltelék típusára és elkészítési módjára utalnak.
Legtöbbször apróra vágott, gazdagon fűszerezett hússal töltik meg, amit még csípős, általában chili szósszal öntenek le.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást