Izland – Az északi csodaország

Írta: ,

Kedvelt turistacélpont lett az utóbbi években Izland, és szinte mindenki lelkendezve tér vissza a szigetről. Íme, néhány érdekesség és egy kis kedvcsináló a tűz és jég országához.

A Magyarországnál 10%-kal nagyobb ország területe 103 ezer négyzetkilométer, de mindössze 330 ezren élnek itt, többségük a főváros, Reykjavík környékén, máshol rendkívül alacsony a népsűrűség, ez pedig igencsak meghatározza az ország jellegét. Ahogy az is, hogy ez az egyetlen olyan európai ország, ahol soha nem dúlt háború, és amelynek soha nem volt hadserege. Kevesen tudják, hogy még az 1930-as években is nagy volt a szegénység itt, ám a gyors fejlődésnek köszönhetően a 2000-es évek elejére a világ második legmagasabb életszínvonalú országa lett Izland.

Szeszélyes időjárás

Végeláthatatlan holdbéli táj, gejzírek, gleccserek, lávamezők, kiszámíthatatlan időjárás, nyáron több hónap állandó világosság, télen pedig hosszú sötétség és a sarki fény: aki sosem járt itt, általában ennyit tud a különleges szigetországról, és ez nagyjából igaz is, de azért lássuk egy kicsit árnyaltabban.

A tűz és jég országa nem véletlenül kapta ezt az elnevezést, hiszen különösen ellentmondásos természeti adottságokkal rendelkezik: mindamellett, hogy hatalmas jégtáblákat is láthatunk, a sziget maga vulkanikus eredetű, és számos meleg vizes forrás is megtalálható a zöld minden árnyalatában pompázó vidéken.

Az időjárás szintén szélsőséges, de korántsem annyira hideg, mint ahogy gondoljuk. A legfontosabb szempont nem is a hőmérséklet, hanem a szél, a januári átlaghőmérséklet ugyanis –1 °C, nyáron pedig 16 fok körül van, de ha süt a nap és nincs szél, akkor ezt akár 8 fokkal melegebbnek érezhetjük. Ha fúj a szél, az már embert próbáló lehet, de akkor sem kell kétségbe esni: ha nem tetszik az időjárás, várni kell tíz percet, és garantáltan megváltozik. Sok turista azt hiszi, hogy Izlandra csak július második felében érdemes menni, mert akkor jó az idő, de mivel az időjárás szeszélyes, szinte bármikor ki lehet fogni egy-egy szép napot.

Az is alapvető tévhit, hogy a szigeten négy hónapig szinte folyamatosan sötétség honol, ugyanis az év nyolc hónapjában többet van itt világos, mint Budapesten, és csupán négy hónapban kevesebbet. December közepén akad olyan hét, amikor délelőtt 10.15-től 15.45-ig van csak világos, de ez az időtartam minden héten közel egy órával növekszik, tehát február végén már este 7-8-ig világos van, május közepétől július végéig pedig a nap 24 órájában.

Özönlenek a turisták

Az elmúlt években rendkívül megnőtt az érdeklődés a sziget iránt, elég, ha csak rápillantunk a számokra: míg 11 évvel ezelőtt egy évben összesen 300 ezer látogató járt itt, 2015-ben, tíz évvel később már 1,35 millióan érkeztek, idén pedig már 1,73 millió turistát várnak Izlandra. Miért ez a nagy népszerűség? Az egyik ok, hogy számos légitársasággal el lehet jutni Izlandra – akár fapados, olcsó jegyekkel is –, a másik pedig, hogy nagyon felkapott turistacél lett látni az északi fényt. Rengeteg angol, amerikai és ázsiai kifejezetten ezért érkezik.

De ha nem sikerül elcsípni a különleges égi jelenséget, akkor sem kell aggódni, bőven akadnak még természeti szépségek a szigeten. A vulkánok, gejzírek és gőzfelhőkkel borított lávamezők mellett hatalmas gleccsereket is láthatnak a kirándulók. A táj rendkívül változatos és szemet gyönyörködtető, elég megtenni 30-40 km-t, és máris egészen más látvány tárul a szemünk elé.

A teljes cikket a Családi Lap 2016 augusztusi számában olvashatod el!

Szerző: Orcifalvi Anna Nóra