Ünnepeljük, finomakat eszünk, gyerekekkel locsolkodni járunk, de tudjuk-e, hogy miért és mindez honnan ered? A tradíciókat legtöbben ismerjük, de a gasztronómiai jellegzetességeket már kevésbé. Most bemutatjuk, hogy melyik régió mit tesz az ünnepi asztalra és melyik országnak milyen szokásaik vannak!
Húsvéti jelképek
A húsvét a vallási jelentőségén túl a tavasz megérkezését is jelenti, bár hó és hideg ezt nem igazán tükrözi… A húsvét azonban az újjászületésen kívül a finomságokról, az ízekről is szól. Az összes fogást húsvét vasárnap szentelik meg.
A sonka, bárány, kalács, bor és a tojás is főszereplője a templomi szertartásnak. A húsvét emellett a legtöbb jelképet magában hordozó ünnepünk. Ugye van itt tojás, bárány, kis csirke, na meg a nyuszi is… Mint mindennek, természetesen az ételeknek is szimbolikus jelentése van, amellett, hogy rendkívül finomak. A tojás az újjászületésnek és a termékenységének a legősibb jelképe. A húsvéti bárány Jézust jelképezi…
Ahonnan a nyuszi származik
És, hogy mi köze a nyuszinak a húsvéthoz? A húsvéti nyuszit hazánkban csak a XIX. század óta várjuk, egyébként a germán mitológiából származik. Ostara germán istennőhöz köthető a legenda, miszerint volt egy madara, amely színes tojásokat tojt, de a gyermekek szórakoztatására nyúllá változtatta. Ezáltal már a nyúl rak fészket és abba tojásokat.
Mindez hogyan is néz ki itthon? A húsvéti sonka, a tojás és a kalács adják az alapját a menünek, de a bárány vagy a nyúl is megjelenik a hazai ünnepi asztalokon. Sok helyen a vasárnapi menü meglehetősen gazdag, rozmaringos vagy zöld fűszerek szárnyasok, tojás mindenféle változatban akár salátaként, akár hústöltelékként, édességként pedig túrós kalács.
Osztrák és német húsvét
Gasztro utazásunkat rögtön a szomszédban kezdjük. Ha osztrák barátainkat nézzük, náluk az almás rétes, a fánk és a kuglóf nem maradhat ki a kínálatból. De alapnak számít a síelők nagy kedvence, a gőzgombóc is, ami tésztából és szilvalekvárból áll, fogyasztható vajjal vagy vaníliaöntettel és mákkal.
Húsimádók a Girardi rostélyost készítik el (marhasült szalonnával), de a Tafelspitz (marhafartő) is nagy kedvenc. Ha a bécsi szeletre vágyunk, akkor húsvétkor irány Bécs és garantáltan megtaláljuk a húsvéti menüajánlatokban.
Mindez a németeknél is hasonló, de ők hagyományos módon megfestett tojásokat is ajándékoznak egymásnak. Úgy tartják, hogy szerencsét hoz, ha zöldeket eszel a húsvét előtti csütörtökön.
Holland és svéd húsvét
A hollandok tojással és virágokkal díszítik húsvétkor az asztalt. Egy édes, mazsolával töltött, úgynevezett Paasbrood kenyeret szolgálnak fel, míg Svédországban virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, hogy megemlékezzenek Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Természetesen babonák is kapcsolódnak ehhez a periódushoz. Úgy tartják, hogy a boszorkányoknak különleges erejük van ebben az időszakban, főleg a fekete mágiának.
Egy nappal húsvét előtt, a fiúk és lányok boszorkány ruhába öltözve látogatják meg a szomszédokat, húsvéti képeslapokat adnak nekik, édességet vagy pénzt kapva cserébe. Az ünnepi asztalt kék-sárgába öltöztetik, az élénk színű, főtt tojás pedig része a svédek menüjének, de fasírtot, ecetes heringet, füstölt lazacot is esznek, kuglóftésztából készült édes cipócskát sütnek, amit marcipánnal töltenek meg.
Francia húsvét
Ha Párizsban járunk, a templomok harangjait nem nagyon hallhatjuk, hiszen nem szólnak nagypéntektől egész húsvét vasárnapjáig, ahogy pl. nálunk. Azt mondják, hogy ez idő alatt a harangok Rómába mennek, ahonnan ajándékokkal, főleg tojásokkal térnek vissza.
Amikor húsvét hétfőn végre megkongatják a harangokat, a gyerekek kiszaladnak az utcára, hogy meghallgassák a visszatérésüket.
A húsvéti briós kereszttel a tetején igen népszerű, hiszen az emberek azért ették, mert azt hitték, egész évben egészséget fognak hozni számukra.
Olasz húsvét
Délebbre utazva az Agnellino – a jól megsült báránnyal találkozhatunk, ez az olaszok különlegessége, amit articsókával és borssal tálalnak.
Egyes területeken korona formájú, színes, tojás alakú cukorkával díszített kenyeret szolgálnak fel. Emellett, megszentelt tojásokkal kínálják a vendégeket, melyet legtöbbször csirke vagy nyúl formájú kenyérben tartanak.
Egész Itáliában elterjedt hagyomány a Colomba, a galamb formájú lágy püspökkenyér. Rómában leginkább abbacchio kerül húsvétkor a terített asztalra: olyan bárány, amelyet születése után 25-30 nappal levágtak, és addig csak anyatejjel táplálkozott. A bárányt sok rozmaringgal, fokhagymával, olívával, gyöngyhagymával készítik el.
Köretnek szívesen fogyasztanak apró újburgonyát és articsókát.
Tipikusan római étkezés a húsvétvasárnapi reggeli is. Míg ugyanis az olaszok reggelire általában csak egy péksüteményt fogyasztanak kávéval, addig húsvétkor alaposan bereggeliznek: kenyeret, sajtot, kolbászt és sós-sajtos kalácsot fogyasztanak.
Finom ízekben gazdag húsvétot kívánunk nektek!