A Magyar Elektronikus Könyvtár rengeteg érdekes olvasnivalót tartogat, és a hatalmas kínálatban igazi csemegék is akadnak. Ilyen például „A pesti művelt társalgó nélkülözhetetlen kézikönyve” 1872-ből, amit „egy pesti arszlán” jegyez, és „legnagyobb részben saját tapasztalata folytán” írta.
A korabeli társasági játékokat, tréfákat, a társas életben nélkülözhetetlen ismereteket összegző kis könyvecskében a korabeli illemszabályok is össze vannak gyűjtve – ezek többsége mai szemmel olvasva már mókás, különös vagy éppen szokatlan, de minden esetre érdekes képet fest egy letűnt pesti életről. A könyvből szemezgettünk, de akit érdekel, annak jó szívvel ajánljuk akár az egész kötet átlapozását is.
A Kikapcsolódás rovat legjobbjai minden pénteken a postaládádban
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
Ezt árulja el rólad a neved első betűje a numerológia szerint
1/4 A jó házasság két alapköve
A házas férfinak a könyv azt ajánlja, körültekintően válogassa meg barátait: a házukba járó társaság akár a világ legszebb férfiaiból is állhat, csak arra ügyeljen, hogy szellemi képességekben ne múlja felül őt, a ház urát senki.
Óva inti a könyv attól, hogy öltözködő feleségét meglepje, mert ez bizony hatalmas modortalanság, ellenben a már kiöltözött asszonynak illik teret engedni, hogy megmutassa magát:
„Ha nőd legkevésbé sem hiú is (bár ilyen nőről egy krónika sem emlékezik), nyilvános helyeken mindig úgy helyezd el őt, hogy jobban láttassék, mint lássék.”
2/4 A színházban inkább ne tapsolj!
Ha már gondoskodtunk róla, hogy hölgy társaságunkat az előbbieket szem előtt tartva elhelyezzük úgy, hogy jól lásson, de még inkább jól látszódjék, akkor koncentráljunk a darabra – javasolja a könyv. Attól azonban óva int, hogy egy színházban tapsolni kezdjünk!
„Ne mondjuk ki ítéletünket hangosan: tetszésünket vagy rosszallásunkat ne mutassuk föltünőleg.
A kitűnő jeleneteket mértékkel tapsoljuk meg, ha már éppen tapsolni akarunk, de legjobb nem is tapsolni, nehogy bizonyos fizetett emberek (tapsonczok) osztályába soroztassunk.”
Nincs könnyű dolga az ismerkedni vágyó úriembernek a táncos mulatságokon sem, hiszen újabban a fehérnép rendkívül önérzetes lett, ezért csak úgy egy vadidegen nem sétálhat oda a kiszemeltjéhez.
„Ha olyan hölgyet, kit még nem ismerünk, tánczra föl akarunk kérni, elkerülhetetlen szükséges neki valamely ismerőse által bemutattatni, mert újabb időkben a hölgyek e tekintetben igen büszkék.”