A Kék Zónák olyan területek a Földünkön, ahol a legtovább élnek az emberek egészségben, sokan közülük a 100 éves kort is alaposan túlszárnyalják.
Dan Buettner kutatómunkája után már tudjuk, hogy a kék zónákban lakók hosszú életüket különféle életmódbeli összetevőknek köszönhetik. Vannak speciálisan csak az adott zónára jellemző szokások, pl. az okinawaiak nem használnak széket, hanem a földön ülnek, ezért erősebb az alsótestük – ez idősebb korban kevesebb esést, csonttörést eredményez. Mégis rengeteg az átfedés, amit te is könnyedén beilleszthetsz az életedbe.
Milyen életmódbeli tényezőket érdemes követni?
A kék zónákban szinte teljesen növényi alapú étrendet követnek az emberek. Vannak, akik vegánok, mások vegetáriánusok, megint mások mindenevők, de csak étrendjük 1-10%-át képezik az állati eredetűek, tehát a húsok, tejtermékek és a tojás. Teljes kiőrlésű gabonákat esznek, rengeteg friss zöldséget, gyümölcsöt, valamint hüvelyeseket fogyasztanak.
Ezzel máris kialakítanak maguknak egy rostokban, antioxidánsokban, fitonutriensekben és polifenolokban gazdag, gyulladáscsökkentő étrendet, amit területtől függően gyógynövényekkel, vagy éppen olíva olajjal tesznek teljessé.
Nem eszik túl magukat, a mozgás pedig az életük szerves része. Azonban nem edzőterembe járnak, hanem közösségbe. Játszanak, együtt sétálnak, táncolnak, vagy pusztán önellátóak, és a kézi erőnek, ház körüli teendőknek hála, észrevétlenül rengeteg kalóriát elégetnek.
Minden területen szorosak a családi kapcsolatok, az időseket tisztelik, becsülik, gondozzák, akiknek így kivétel nélkül van életcéljuk – ha nem más, hát az, hogy továbbadják bölcsességüket. Szinte alig vannak, akik nyugdíjba mennek, idős éveiket is aktívan, szeretett munkájuknak, hobbijuknak szentelik. Érzik a támogatást, a törődést, tudják, hogy van miért, kiért felkelniük.
Sajnálatos tény, de lassan a kék zónákba is beférkőzik a (rossz értelemben vett) modernitás. Becslések szerint egyes területeken egy generáción belül kihalhatnak azok a követendő minták, valamint szokások, amelyek a hosszú életért felelősek.
Éppen ezért olyan meglepő a hatodik Kék Zóna!
Ez a helyszín nem más, mint Szingapúr, egy modern, urbanizált és nagyon sűrűn lakott ország, városállam. A legmodernebb, leggazdagabb régiók egyike, ahol azt gondolhatnánk, hogy nem élnek sokáig az emberek, de a valóság nagyon mást mutat. Az átlagéletkor 83,9 év és a világon itt a leghosszabb az egészségesen töltött évek száma.
Mi a titkuk a szingapúriaknak?
Ahogy a kék zónákban úgy általában, Szingapúrban sincs egy örök érvényű tanács, sokkal inkább rendelkezések sokasága gondoskodik az egészségről. Ezek a döntések a jövőben valószínűleg megmentik ezt az országot, hiszen ahogy számos más helyen, úgy itt is jellemző az elöregedő társadalom – és nagyon nem mindegy, hogy az idősek állandó gondoskodásra szorulnak, vagy abszolút önellátóak és nem terhelik túl az egészségügyet.
A célok érdekében az ország egy nagyon élhető, zöld környezetet teremtett, tele kapcsolódási lehetőségekkel. A nagyvárosok sokszor teljesen személytelenek és az elmagányosodás kiemelkedő példái, de Szingapúrban törekedtek arra, hogy a közösségi terek, a parkok mind-mind beszélgetési, kapcsolódási helyeket rejtsenek.
A kormány ösztönzi, hogy az emberek ismerkedjenek egymással és egészségesen éljenek. Ennek érdekében további, támogatott edzésprogramokat biztosítanak és egészségmegőrző törvényeket alkalmaznak, pl. maximalizálták, mennyi cukor kerülhet a szénsavas üdítőkbe – erre az egész világon nincs példa.
Még az idősek is átlag napi 6,5 kilométert tesznek meg, nem beszélve arról, hogy a rengeteg nyitott és ingyen látogatható edzőparknak köszönhetően ők is aktívan sportolnak.
A sétálást és a mozgást segíti elő, hogy csak a gazdagok engedhetik meg maguknak az autóhasználatot. Rettentően drága ez a közlekedési forma és a jogosítvány megszerzése szintén kifejezetten költséges. Cserébe a tömegközlekedés páratlanul jó és az emberek fele használja minden nap, szemben Amerikával, ahol ez az arány alig néhány százalék. Ennek eredménye nem csak az aktívabb élet, hanem a sokkal tisztább levegő. A dugó, de még a nagyobb forgalom is gyakorlatilag ismeretlen fogalom.
A helyiek számára államilag támogatott lakásprojektek érhetőek el és adókedvezménnyel motiválják a családi összetartást. Azok a fiatalok, akik szüleikkel együtt, vagy szüleik közelében laknak, támogatásban részesülnek.
Motiválják az embereket arra, hogy őrizzék, ápolják kapcsolataikat, hiszen az elmagányosodás rövidíti az életet és rontja az egészséget, míg a kapcsolódás, beszélgetés éppen ellenkező hatást fejt ki.
A hatodik kék zóna arra emlékeztet minket, hogy nem csak egy elszigetelt, a modernitásnak hátat fordító életmód lehet teljes és egészséges: élhetünk így a modern világ zajában és pörgős tempója mellett is. De ehhez biztos, hogy jó néhány szokásunkat meg kell reformálnunk!