Magyarországon a születéskor várható élettartam jelenleg 79-80 év körül van. Szerencsés az, aki eddig vagy ennél is tovább élhet, ráadásul úgy, hogy nincs mások segítségére hagyatkozva. Létezik a világnak öt olyan területe, ahol az emberek évtizedekkel tovább élnek, mint a magyarok vagy más országok lakói.
A kék zónák a világ azon területei, ahol az emberek lényegesen tovább élnek, mint máshol. Ezeken a területeken sokan megélik a kilencven vagy százéves kort és viszonylag gyakori a 110. születésnapok ünneplése is. Azért nevezik kék zónának, mert Michel Poulain belga demográfus és Gianni Pes olasz orvos az olaszországi Szardínián fedezett fel először ilyen jellegű populációt, és kék tintával jelölték meg a területet a térképen.
A világon eddig mindössze öt kék zónát találtak. A japán Okinawa szigetén, a görög Icaria területén, a kaliforniai Loma Lindán és a Costa Rica-i Nicoya-félszigeten és a már említett szardíniai hegyvidéken. Utóbbi helyszínen éli meg a lakossághoz viszonyítva a legtöbb ember a századik életévét.
Okinawa szigetén a Föld legidősebb női élnek. Icaria hosszú életű lakosság közt a legalacsonyabb az időskori demencia előfordulása. Loma Linda lakóinak várható élettartama 10 évvel haladja meg az Egyesült Államok átlagos élettartamát. Nicoyában pedig a százévesekek második legnagyobb közössége él a világon.
Miben rejlik a kék zónák rejtélyének megoldása?
Szakemberekből (orvosok, antropológusok, demográfusok, táplálkozáskutatók, epidemiológusok) álló csapat sokszor utazott már a különböző kék zónákba, hogy vizsgálják az ottaniak életkörülményeit és szokásait.
Mint kiderült, ezek az emberek nem ismerik a mozgásszegény életmód fogalmát. Reggeltől estig tevékenykednek, intenzív és rendszeres mozgást végeznek napi feladataik ellátása során.
Szintén jellemző ezeken a vidékeken, hogy a folyamatos napi munkát időnként megszakítják olyan tevékenységgel, amely során saját belső nyugalmukra koncentrálhatnak. Ilyen a délutáni szieszta, az imádkozás vagy az okinawai nők teaszertartása.
A táplálkozás fontossága
A kék zónában élő népek mindennapjainak fontos eleme a „Hara hachi bu”, amely egy konfuciánus tanítás.
Azt jelenti, nem szabad addig enni, amíg teljesen jóllakunk, hanem csak addig, amíg az étkezési kapacitásunk eléri a 80%-ot. Számunkra ez furcsa lehet, hiszen honnan is tudhatnánk, hogy mikor érjük el ezt a szintet?A kék zónában élők számára viszont ez a természetes és nem addig esznek, amíg a tányérjukon étel van, hanem addig, amíg jólesik.
Az ételeik alapja egyébként a zöldség és más növényi eredetű élelmiszer. Halat, húst és tejterméket is fogyasztanak, de csak kis mennyiségben. Ugyanez igaz az alkoholra is. Nem zárkóznak el az alkoholtól, ám ebben is a mértékletességet tartják a legfontosabbnak. A részegség és az alkoholizmus egyáltalán nem jellemző a kék zónában élőkre.
Az emberi kapcsolatok szerepe
A társadalmi kapcsolódásokat a vallási közösségekben és az egészséges életmódot hirdető közösségekben találják meg. Mindenki tagja valamilyen gyülekezetnek, a családtagok között pedig rendkívül erős és szoros kapcsolatot figyeltek meg a kutatók.
Összegezve a fentieket a hosszú élet titka két tényezőn múlik. Először is, az egészséges életmód fenntartásán. Ez rendszeres testmozgást jelent, beleértve a napi stresszből való „kiszakadást” és főként növényi alapú étrendet, valamint mérsékelt evést és ivást.
Másodszor, olyan csoportokba való beilleszkedésen múlik az, hogy meddig élünk, amelyek előmozdítják és támogatják egymást: családok, vallási közösségek, társadalmi csoportok stb. A kutatók szerint a hosszú élettartamot meghatározhatja a genetika, de edzhető is, ahogy az a kék zónák lakóinak példáján is látszik.