Quasimodo-szindróma
A beteg testi hibákat vél felfedezni magán, melynek sokszor semmi alapja nincs, mégis az teszi ki ideje nagy részét, hogy ezt a hibát elrejtse, palástolja. Gyakran nézegeti magát a tükörben, próbál olyan testhelyzetet találni, melyben kevéssé látszik az elváltozás, nem szereti, ha fotózzák, nagyon figyel a külsejére. Ez a kényszeresség megbosszulja magát a párkapcsolataiban, csökken az önbecsülése és általában társas viszonyai is sérülnek, mert folyton attól tart, hogy mások is észreveszik képzelt testi hibáit.
Fotó: pexels.com
Adéle-szindróma
A jelenség Victor Hugo lányáról kapta nevét, aki fiatalon beleszeretett egy angol tisztbe, de az érzései viszonzatlanok maradtak. A lány megszállottként követte mindenhová a világon a férfit, végül teljesen felőrlődött szerelmi mániájában, egy idegszanatóriumban végezte. A szerelmi megszállottság jelenségét Adéle-szindrómaként tartják számon és valóban veszélyezteti a benne szenvedőt. Jellemzője a megszállott szerelem érzése, mentális zavarodottság, a saját érzésektől való kóros függés. A betegség feltételezett okai a rideg szülői magatartás, az eleve alacsony önbecsülés és mentális zavarra való hajlam.
Fotó: istockphoto.com
Olvass még a témában
Alice Csodaországban-szindróma
A betegség hatására alapvetően megváltozik a tér és a környező tárgyak érzékelése. A valóságosnál mindent sokkal közelebbinek vagy épp távolabbinak, kisebbnek vagy nagyobbnak lát az érintett, pont mint az Alice-ről szóló mesében. Valószínű, hogy Lewis Carroll szerző migrénjei következtében fellépő hallucinációk inspirálták a történet jellegzetes képeit. Előfordulhat, hogy a beteg saját testét is rosszul érzékeli, nem érti annak méretét, formáját. Az érzékcsalódásnak nincs köze az érzékszervek állapotához, azok tökéletesen működnek, mindez az elme játéka.
Fotó: istockphoto.com
A cikk folytatódik, lapozz!
