A meditáció során minden csendes és békés, de mire tudatosítanád magadban ezt a csodálatos érzést, előtörnek a könnyeid. Miért van ez?
Ha sírni kezdesz a meditáció alatt, akkor valószínűleg nem az történik veled, amire számítottál és talán az is eszedbe jut, hogy ez normális-e egyáltalán, nem csinálsz-e valamit rosszul. Elvégre a meditáció lényege az lenne, hogy jobban érezd magadat, nem pedig az, hogy rosszabbul…
Az elmúlt időszakban bámulatos dolgokat állapítottak meg a meditációval kapcsolatosan. Kiderült, hogy nem csak lelki, hanem testi gyógyulást is képes előidézni, hatására mérhetően javulnak a különféle testi funkciók és még a vérkép is.
A meditáció alapvetően stresszoldóként szolgál, érzelmeket is kiválthat, ami teljesen normális – már maga a sírás is egy nagyszerű stresszoldó.
Lehet, hogy a elrejtett érzelmek azért voltak a felszín alatt, mert nem volt lehetőségük onnan előbukkanni. Pl., mert aktuálisan másra kellett koncentrálnod, vagy, mert nehéz volt bármit is kezdeni velük. A meditáció során azonban ezek az érzelmek észrevétlenül is feltörnek, úgyhogy előfordulhat, hogy könnyek szöknek a szemedbe.
Érdemes és lehetséges kezdeni ezzel valamit?
A meditáció közbeni sírás pozitív és felszabadító lehet, mert segít abban, hogy kapcsolatba kerülj az érzelmeiddel és feloldd azokat. A sírás nem rossz dolog, pedig sokan gyengeségként tartják számon. Az igazság viszont az, hogy a szomorúság és a kiszolgáltatottság érzése az emberi lét része, és ennek megtanulása fontos, terápiás jellegű is lehet.
A sírás segít csökkenteni a feszültséget, a kortizol szintet, a szorongásra és a depresszióra való hajlamot. Emellett az érzelmek elfojtását számos betegséggel kapcsolatba hozták már, többek között a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett arányával. Úgyhogy sírni nem ciki, főleg nem meditáció során, amikor a cél az, hogy kitisztuljon az elménk.
De valóban így van? A szakértők szerint a meditáció nem azt jelenti, hogy tiszta az elménk és „mindentől mentesek” vagyunk. Nem az a cél, hogy minden érzékelésünket megszüntessük, hanem az, hogy elfogadjuk: az érzelmek, a gondolatok jönnek, átáramolnak rajtunk és el tudjuk engedni őket – ha így jön a tiszta elme, az teljesen mást, mint amikor küzdünk azért, hogy bármit érezzünk, bármire gondoljunk. (Vagy semmit se érezzünk és semmit se gondoljunk.)
Fordítsd a javadra!
Ha leülsz meditálni, és folynak a könnyeid, akkor ezt érdemes a javadra fordítanod. Pl. azzal, hogy felhasználod az önszeretet, önelfogadás fejlesztésére, jobban koncentrálsz az érzelmek megélésének fontosságára. Koncentrálj arra, milyen gondolataid vannak, és ítélet nélkül kezdd el értékelni őket. Figyeld meg, mit mondasz magadnak, amikor sírni kezdesz! Vajon miért az az első gondolatod? Ellenőrizd a testi változásaidat is: gyorsabban lélegzel, megfeszíted magadat? Hol érzed a legintenzívebben a sírást? Vajon ez mire utal?
Ha szánsz egy kis időt a tapasztalataid feldolgozására, akkor sokkal jobban megértheted a sírás valódi okát és így lehetőséged nyílik majd az érzelmek elengedésére is.
Nem csoda, ha a nagy sírás után kimerültnek, sebezhetőnek érzed magadat és nem tapasztalod azonnal a hatalmas felszabadulást. Legyél most néhány napig gyengédebb, megértőbb magaddal és próbálj egy kis extra pihenést beiktatni az életedbe! A jóga, a relaxálás, a wellness, a kirándulás és a beszélgetés egyaránt gyógyító jelleggel bír.
Ha a meditáció során túlságosan intenzív érzelmeid jelentkeznek, olyanok, amelyek nehezítik a mindennapos működéseidet, vagy traumatikus élményeket tapasztalsz, esetleg rémálmaid lesznek, érdemes segítséget kérnek egy terapeutától. Ezek a jelek arra utalnak, hogy komolyabb, elfojtott érzelmeid, emlékeid vannak, amiket nem feltétlenül jó ötlet egyedül, önállóan szélnek ereszteni.