Lenyűgöző érdekességek az ikrekről

Az ikerség a természet érdekes csodája. Tudj meg néhány szórakoztató tényt erről a különleges jelenségről!

Míg a legtöbb ember csak két féle ikertípust ismer, az egy és kétpetéjű ikreket, ezeknek valójában 7 típusa ismert: 

– egypetéjű (egy megtermékenyített petesejt kettéválik két különálló embrióvá)

– két petéjű (két egyszerre érő petesejtet termékenyít meg két spermium)

– félig egypetéjű (nagyon ritka ikerforma, ahol a petesejtet két nemi kromoszómát tartalmazó spermium termékenyíti meg. Ennek eredménye egy normális nemi szervekkel rendelkező fiú és egy mindkét nemiséggel rendelkező lány).

– tükörkép (egypetéjű ikrek, ahol a sejtosztódás későn következik be – több mint egy héttel a fogantatás után – az ikrek fordított asszimetrikus jellemzőkkel rendelkeznek)

– vegyes kromoszóma ikrek

– szuperfekundáció (ugyanazon petesejt két különböző aktus során való megtermékenyítése, két különböző spermiumtól)

– szuperfetáció (két eltérő eredetű magzat fejlődik az anyaméhben, de nem ritka esetben a két magzat eltérő ütemben fejlődik)

Az ikreknek nem kell feltétlenül ugyanazon a napon születniük. A leghosszabb ikerszületés közti időszak 85 nap volt.
Hogyan lehetséges ez? Általában az egyik iker korai szövődmények miatt nem tud tovább a méhben maradni, a másik viszont tovább fejlődik az anyaméhben. Ezzel sokat nő a második baba túlélési esélye.

Az ikrek nagy százalékban, mintegy 21%-ban balkezesek, miközben a lakosság csak átlagban 10%-a balkezes. A balkezesség oka nincs egyértelműen bizonyítva.
A tudósok valószínűsítik hogy a balkezességre és az ikerkapcsolatokra való genetikai hajlam közt összefüggés van, de erre még nincs egyértelmű bizonyíték, csak a statisztikák.

A legtöbb esetben az ikertestvéreknek közös anyjuk és apjuk van. Ritka esetben azonban, ha a petesejtet vagy petesejteket két külön spermium is megtermékenyíti, az származhat két különböző apától is.
A spermiumok 4-5 napig élnek, így ebben a periódusban fenn áll a lehetősége, hogy egy másik hímivarsejt is megtermékenyítést végez.

Ez azt jelenti, hogy bár teljesen azonos a testvérpár, ellentétes tulajdonságokkal rendelkeznek. Például ha az egyiknek a jobb szeme alatt van egy anyajegy, a másiknak a bal szeme alatt. A tudósok szerint ez a jelenség a petesejt késői szétválásával magyarázható.

Az egypetéjű ikrek gyakorlatilag azonos agyhullám mintával rendelkeznek, így elképzelhető, hogy teljesen egyformán gondolkoznak. Talán ez magyarázza azon képességüket, hogy megérzik egymás gondolatait és érzéseit.

Az egypetéjű ikrek gyakran lehetnek eltérő neműek. Lehet, hogy furcsán hangzik, de ez technikailag teljesen lehetséges.
Ez akkor fordulhat elő, amikor a megtermékenyített petesejt osztódása nem történik mintaszerűen, és egy genetikai rendellenesség lép fel, amit Klinefelter-szindrómának nevezünk. Ez azt jelenti, hogy az egyik XX vagy XY, a másik XXY nemi kromoszómákat kap.

Bizonyos étrenddel növelni lehet az ikerterhesség esélyét. Míg a legnagyobb szerepet a genetika játssza az ikerterhesség kialakulásában, a tudósok szerint az étrend is befolyásolhatja ezt a jelenséget.
A kutatók szerint a sok tejterméket és állati terméket fogyasztó nők sokkal valószínűbben ikreket szülnek, mint azok, akik nem. Ez az IGF nevű fehérjének köszönhető, amely növeli a peteérést előidéző hormonok működését, így egyszerre két petesejt is érhet egyszerre.

A 60-as 70-es években tett kegyetlen, erkölcsileg elítélendő tanulmányt végeztek. Egypetéjű ikreket választottak szét szüléskor, majd megfigyelték személyiségüket.
Arra a következtetésre jutottak, hogy az egymástól évtizedekig elválasztott ikertestvérek hasonló személyiséggel, preferenciákkal rendelkeznek, tehát génjeink határozzák meg kik vagyunk.