Minden életkornak megvan a maga szépsége és nehézsége is. Azonban úgy tűnik, ha stresszről van szó, a harmincas évek vezetnek.
A fiatal felnőttkor nem túl könnyű: ekkor már nincs kibúvó, ténylegesen magunkért kell felelnünk. Sokkal inkább a szüleink szorulnak a támogatásunkra, minthogy mi elvárhassuk azt, hogy bármilyen szinten segítsenek bennünket. A legtöbben manapság a harmincas éveik közepén alapítanak családot, márpedig akinek van gyermeke, az tudja, hogy az első néhány év minden, csak nem könnyű.
Ezt támasztja alá az a közelmúltban készült, 2000 fő bevonásával összeállított tanulmány is, amelyikben 30 év felettieket faggattak. Ugyan a megkérdezettek azt állították, hogy a harmincas éveik közepén már jobban kezelték a stresszt, mint egy évtizeddel korábban, valójában a statisztikák alapján a 36 éves felnőttek a szenvednek a leginkább a stressztől. 18%-uk állította, hogy az egész élete a stressz körül forog. Mindig – nappal és éjszaka, hétköznap és hétvégén – egyaránt stresszesnek érzik magukat a megkérdezettek. Ez talán nem tűnik olyan soknak, de csaknem minden ötödik megkérdezett, aki a harmincas éveiben jár, így nyilatkozott.
Min stresszelünk a kutatás szerint?
Az eredmények alapján a leggyakoribb stresszforrást a pénzügyi problémák jelentik, ezek vezetik a sort 52%-kal. Azonban szinte alig maradnak el mögöttünk a családi nehézségek, amit 51%-ban jelöltek a megkérdezettek. Magas arányú stressz-forrás a munkahely is 36%-kal és tudjuk, hogy ezek a tényezők összeadódnak.
Nem csoda, hogy mindez nagyobb fáradtsággal jár, ami ugyancsak jelentős stresszforrás lehet, hiszen fáradtan mindent nehezebben viselünk. Ezt említették is a megkérdezettek, akik 74%-ban mondták, hogy amikor kevesebb energiájuk van, akkor nehezebben küzdenek a stresszorokkal.
Hogyan kezeljük a stresszt manapság?
Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy a stressznek komoly egészségügyi hatásai vannak. Tízből nyolcan állítják, tisztában vannak azzal, hogy a stressz hatással lehet sejtjei egészségére és testének működésére. Viszont sokan vannak azok is, akik csupán a tényleges tüneteket ismerik fel és csak akkor jönnek rá, mennyire stresszesek, amikor már fizikai fájdalmaik vannak. 50% az alvászavarára, 45% a fejfájására, 38% az ételek iránti sóvárgására, míg 34% az agyködére figyel fel, mikor tudatosítja magában a stressz-szintjét.
Ami a kezelést illeti, a válaszadók egyre inkább proaktívabbá váltak az elmúlt időszakban. Háttérbe szorították az olyan, korábban általánosnak tekinthető „módszereket”, mint amilyen az alkoholfogyasztás, vagy éppen a gyorséttermi étkezés. Előtérbe kerültek olyan alternatív módszerek, mint a zenehallgatás (46%), a testmozgás (40%), a filmnézés (35%) és a természetes gyógymódokra, táplálék-kiegészítőkre való hagyatkozás (28%).
A MitoQ felméréséből kiderült az is, hogy egyre többen tartják stressz-faktornak a digitális világot, és 29%-uk korlátozza a nap végén a képernyő előtt eltöltött idejét.
„Az emberi test több billió sejtből áll, és minden külső vagy belső agresszor hatással van ezeknek a sejteknek a működésére. Ezáltal a külső tényezők különböző mértékben, de stresszt okoznak, ami fizikailag, mentálisan és érzelmileg is hátrányokkal jár” – mondta Mahara Inglis, a MitoQ Sejtegészségügyi Vállalat vezérigazgatója.