Legjobb természetes gyógyítóink a napfény, a víz, a levegő, a pihenés és a testedzés. Közülük a vizet és a levegőt emeltük ki, hogy megvizsgáljuk, miért nem tudunk nélkülük létezni, és miként használjuk őket a javunkra, hogy általuk testben és lélekben naponta felfrissülve táplálva magunkat, egészségesen élhessünk.
Víz a testünkben
A létfontosságú táplálékok közül vízből van a legtöbb szervezetünkben, körülbelül 40 liter.
Testsúlyunk 50-75 százaléka víz, a kövér embereknél kisebb az arány, a soványaknál nagyobb.
Minden sejtben van víz. Csontjaink egyharmada vízből áll.
A bennünk lévő víz kétharmada sejtjeink belsejében van, a többi a sejteken kívül, a szövetekben.
Hasonlóan a tápanyagokhoz és a salakanyagokhoz, a víz is folyamatosan ide-oda áramlik a testünkben.
Az éltető víz
Evés nélkül több hetet is kibírnánk, de víz nélkül csak pár napot.
Az oxigén után ez a második létfontosságú anyag az életünkben.
Semmilyen általunk elfogyasztott tápláléknak nem lenne értéke víz nélkül.
Már akkor szomjúságot érzünk, amikor még csak egy százaléknyit veszítünk testünk összvíztartalmából, húsz százalékos csökkenés pedig halált okoz.
Ezért kell víz
A víz egyik legfontosabb feladata, hogy oldószere legyen a nélkülözhetetlen tápanyagoknak, valamint szállítsa az oxigént és a tápanyagokat a vérből a sejtekhez, majd vissza a salakanyagokat a sejtekből a vérbe, hogy kiürüljenek a szervezetből.
Ezenkívül alakot ad a sejteknek, szabályozza a testhőmérsékletet, kipárnázza a szerveket, egyensúlyban tartja a fizikai és a szellemi teljesítőképességet.
A folyadékbevitelnek és -veszteségnek egyensúlyban kell lenni. A legtöbb víz az elfogyasztott ételekből és italokból származik, de valamennyi a testben is képződik.
Naponta 6-8 (2 dl-es) pohár tiszta vizet kellene meginnunk.
Levegő
Fontos, hogy a levegővel, amit belélegzünk, oxigén jusson a sejtjeinkbe, így biztosítva zavartalan működésüket.
A nem friss levegőnek káros hatásai vannak, mint például az unalom, a fejfájás, az idegesség. Főleg akkor jelentkeznek ezek a panaszok, amikor sokan tartózkodnak zárt helyen.
Az oxigénhiányra az agysejtek a legérzékenyebbek. Nemcsak a jó közérzetnek és a gyógyulásnak, a pihentető alvásnak is feltétele a levegő, ezért nem sokkal lefekvés előtt érdemes kiszellőztetni.
A levegő gyógyít
A betegeknek is kell rendszeresen friss levegőt kapniuk, még lázas állapotban is.
Az első világháború idején egy tábori orvos a következőt tapasztalta: a kórházban, ahol dolgozott, több száz kanyarós beteg feküdt.
Egyszer télen a kórház kigyulladt és leégett, és a betegeket csak a szabadban, sátrakban tudták elhelyezni.
Néhány kivétellel mindenki meggyógyult. Legalább 30 haláleset következett volna be, ha a betegek zárt körülmények között maradnak.
