Akár akarjuk, akár nem, egyre inkább szembe kell néznünk a klímaváltozás miatt bekövetkező természeti és társadalmi eseményekkel. Ha már változtatni nem tudunk – vagy nem rajtunk múlik ennek lehetősége – legalább tudjuk, mire számíthatunk és hogyan hat mindez az életünkre.
Nem újdonság előttünk, hogy a globális klímaváltozás már eddig is éreztette hatását a világ minden táján: a gleccserek olvadnak, a folyók, tavak jege korábban felszakad, a tengerszint emelkedik, a fák előbb borulnak virágba, a növény és állatvilág élete felbolydult.
Tudjuk, hogy a változás oka az üvegházhatású gázok kibocsátása, amely a Föld hőmérsékletének emelkedését idézi elő, ehhez járul hozzá a háztarások energiahasználata, az erdők pusztítása, mint kiváltó ok. Az előrejelzések szerint az eddigi tendencia fokozódására számíthatunk a következő évtizedekben.
A globális felmelegedés miatt a sarkvidékek jégtakarója és a gleccserek olvadni kezdtek, ezzel együtt a vízhőmérséklet is növekedésnek indult, így a víz térfogata nőtt. Ezek a tényezők együttesen okozzák a tengerek és óceánok szintjének emelkedését, amely elsősorban az alacsonyan fekvő területeket fenyegetik áradással. 2100-ra a tengerszint magassága 1-4 méterrel emelkedik az előrejelzések szerint.
Az időjárás megőrült
Az időjárás egyre szélsőségesebb és ezt már mi magunk is észrevehetjük: egyes régiókban több az esőzés, máshol szárazság, hőhullámok jelenteznek. Ez utóbbiak szokatlanul forró nyári napokat jelentnek, amelyek száma megemelkedett. A nyarak és telek már nem a régiek, az évszakok mintha összekeveredtek volna. A heves esőzések áradásokhoz vezetnek, a vízminőség romlását okozhatják vagy veszélyeztetik a vízkészleteket. A hőmérséklet emelkedik, a fagymentes időszak növekszik, a mezőgazdaságban ennek megmutatkozik a hatása.
Milyen következményekkel jár mindez itt Európában? Az extrém meleggel együtt erdőtüzek, aszályok jelentkeznek Közép-és Dél-Európában. Északon az esőzések okozhatnak rendszeres téli árvizeket.
Az európai városok nagy része nincs felkészülve az éghajlatváltozások következményire és azok kezelésére. Sokkal nehezebb helyzetben vannak a szegényebb fejlődő országok, ahol a megélhetés nagyban függ a természet és időjárás változásától.
Az egészségre gyakorolt hatásfok is erőteljes, gondoljunk a nyári hőség miatti halálesetek megnövekedett számára vagy a víz útján terjedő betegségek előfordulásának lehetőségére.
Az egészségkárosodás pénzben kifejezve is károsítja a gazdaságot, nem beszélve a természeti katasztrófák okozta károkozásról. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, energiaipar és a turizmus mind függnek az éghajlati tényezőktől, ezeket az ágazatokat minden változás érzékenyen érint.
Visszafordíthatatlan rombolás
Az élővilágban bekövetkező történések visszafordíthatatlanok: több állat-és növényfaj lesz képtelen alkalmazkodni az éghajlat gyors változásához és az ezzel járó felborult életkörülményekhez. Egyes fajok élőhelyet változtatnak és alkalmazkodni kénytelenek, mások kipusztulnak majd. Közel egymillió (!) fajt fenyeget a kihalás veszélye.
Egyes területeken állandóvá válhat a vízhiány, ez ellehetetleníti az élelmiszer termelést is. A túlnépesedett bolygó számára nehézkessé válna ilyen helyzetben elegendő táplálékforrást biztosítani. Újfajta betegségek elterjedésével is számolhatunk.
A kevésbé szerencsés területek lakói valószínűleg tömegesen vándorolnak majd el élhetetlen lakhelyükről, kérdés, hogyan találnak befogadásra.
A klímakutatók 1,5 foknál húzták meg a képzeletbeli határt, ameddig még hagyhatjuk melegedni a Földet, ha átlépjük, már nehezen kezelhetőek lesznek a klímaváltozás hatásai és súlyos kockázatokra számíthatunk. Még van némi időnk, hogy változtassunk a Földet kizsákmányoló hozzáálláson, legalábbis ne rontsuk tovább a helyzetet. A problémát magunknak okoztuk, nekünk is kell megoldanunk, addig, amíg lehet.