Te is hallottad már, hogy a külföldiek szerint a magyar ott van a legnehezebb nyelvek listáján? Ha jobban belegondolsz, tényleg lehet benne valami! Hiszen szinte bárhogy pakolhatjuk egy mondatban a szavakat, folyamatosan megújul az értelme, ráadásul rengeteg különleges szólásunk és közmondásunk van, amiket biztosan te is gyermekkorod óta használsz. De azt tudod, igazából honnan erednek? Most megmutatunk néhányat a legmeglepőbbek közül!
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
Iratkozz fel a Bien.hu hírlevelére!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
1/5 „Szidja, mint a bokrot”
Jelentése: valaki erősen megszid, becsmérel valakit
Számodra talán nem is tűnik furcsának ez a kifejezés, de tudod, a káromlás elszenvedője miért épp egy bokor lett? Bár ma mindenki növényekkel dekorálja ki a kertjét, évekkel korábban ezekre még egészen más szemmel néztek.
Az emberek úgy vélték, a fákban és cserjékben veszélyes démonok és szellemek húzták meg magukat, ezért igyekeztek minél távolabb maradni tőlük.
Sőt, amikor valaki csúnya gyulladással küzdött, áttörölgette magát egy vizes ruhával és kiterítette a bokorra, hogy afféle áldozatot mutasson be a gonosz lényeknek. A szidás pedig azután került a képbe, hogy a hidegleléstől szenvedő emberek megparancsolták a növénynek, vegyék el tőlük a betegséget. Hiszen ha nem tettek így, csúnya szavak kíséretében gyorsan kivágták őket.
2/5 „Rossz fát tesz a tűzre”
Jelentése: rosszalkodik, csínyt követ el
Ha gyújtottál már valaha tábortüzet, valószínűleg gyorsan megtapasztaltad, hogy a vizes fát nem túl jó ötlet rádobni az égő gallyakra – hacsak nem kifejezetten egy óriási füstfelhő a célod.
Akkoriban pedig, mikor még szinte mindenki fával melegítette fel télen a lakását, olykor megesett, hogy a család egyik tagja véletlenül nedves gallyat pakolt a tűzre, ami nem kis problémákat okozott a házban.
Mivel akkoriban a kémény „luxusnak” számított, a hatalmas füst kénytelen volt az ajtón, ablakokon és apróbb lyukakon át távozni, aminek köszönhetően a lakók még 5 percet sem bírtak bent töltetni. Ez pedig nem maradhatott szó nélkül!
Jelentése: Titokban egyetértenek, összeesküvést szőnek
Gondoltad volna, hogy ez a magyar szólás egy kígyókkal kapcsolatos babonából ered?
A szóbeszédek szerint amint tavasziasra vált az idő, ezek az állatok párzásba kezdenek. Eddig semmi különös, ugye?
Ilyenkor viszont állítólag összebújva sziszegnek és tajtékzanak, ez utóbbi pedig lassan megkeményedik, és valódi kő lesz belőle.
Így a környezetüknek olyan látványban van részük, mintha az állatok „egy követ fújnának”. Egyébként ezt a megkeményedett tajtékot nevezik kígyókőnek, amivel számos betegséget lehet meggyógyítani, és a hiedelmek szerint mágikus erővel is rendelkezik.
