Amit csak azért tartunk meg, mert „még jó lehet”
A szelektálás közben újra és újra ugyanaz a gondolat jutott eszembe: majd egyszer még jó lesz. Majd egyszer felveszem. Majd egyszer szükség lesz rá. Majd egyszer megjavíttatom.
Persze vannak dolgok, amelyeket érdemes félretenni, és nem kell minden ritkán használt tárgytól megszabadulni. De közben rájöttem, hogy néha nem azért őrzünk valamit, mert valóban szükségünk van rá, hanem mert egyszerűen nehéz elengedni.
Nézd meg videóban is1:40 perces videót készítettünk ebből a történetből.Lejátszás
És ilyenkor már nem igazán a tárgyról van szó. Olvass még a témában
Többet kaptam tőle, mint egy rendezettebb lakást
A rendrakás közben nemcsak azt vettem észre, hogy mit használok és mit nem. Arra is rájöttem, mennyi mindenhez kötődöm egyszerűen azért, mert egy régebbi életszakaszomhoz tartozik, vagy mert megszoktam, hogy ott van. Talán ezért tanultam többet magamról, mint vártam.
A lakásom nem lett tökéletes, és nem is ez volt a cél. Csak átláthatóbb lett, könnyebb benne megtalálni a dolgokat, és valahogy jobb érzés hazatérni.
Végül talán ezt szerettem meg leginkább a KonMari-módszerben: nem arra tanított, hogyan legyen mindig rend, hanem arra, hogy jobban figyeljek arra, mi az, aminek valóban szeretnék helyet adni magam körül.
Következő cikkünk5 perc alatt rend: a takarítási trükk, amit már ma este bevethetszEste tíz óra van, a nappali úgy néz ki, mintha egy kisebb hurrikán söpört volna át rajta, és az egyetlen vágyad, hogy a kanapéra dőlj. Pedig pontosan ebben a fáradt, semmi kedvem hozzá állapotban rejtőzik a megoldás kulcsa! A rendetlenség ritkán egyetlen nagy káosz eredménye, sokkal inkább apró, felgyülemlő dolgok összessége…Szerda reggel elküldjük a hét legolvasottabb Otthon-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
