Más forrásokból dolgozhatnak
Ugyanakkor, míg sokan posztolnak az érzéseikről, véleményükről, gondolataikról, a hosszabb, terjedelmes levelek szinte ritkaságnak számítanak napjainkban. Így a kutatók számára egészen más jellegű források állnak majd rendelkezésre.
A blogok, a nem-fikciós könyvek és néhány hosszú formátumú újságcikk vitathatatlanul a levelek helyére lépett napjainkra. Ezek definíciójuk szerint kevésbé privát és potenciálisan kevésbé intim információforrások.
Katrin Weller, információs tudós, a német GESIS Leibniz Társadalomtudományi Intézetének társadalmi elemző és szolgáltató csoportjának vezetője azt mondja, hogy Olvass még a témában
Kevesebb görgetés, kevesebb depresszió: Így használd tudatosabban a telefonodat
Túlmegy a határon vagy szükséges szabályozás? A diákok megjelenését akarja szabályozni az iskolánk
Így tettem végre stresszmentessé a nyaralás előtti bepakolást
Amerika legrosszabbnak tartott first ladyje – valójában traumák és szeretethiány áldozata
…tekintettel a mai közösségi média jellegére, a jövőbeli történészek különösen nárcisztikusnak ítélhetik korszakunkat – talán joggal.
A társadalmi tőke mindig is számított az emberi társadalomban, és a hiúság minden bizonnyal nem újdonság. Weller azonban azt gondolja, hogy a szelfik és az önreklámok végtelen közzététele az állapotfrissítésekben azt feltételezi, hogy manapság nagyon sok ember cselekszik annak a fényében, hogy mások mit fognak gondolni róla. Az a tény, hogy az emberek annyira törődnek ezzel, megzavarhatja a jövő kutatóit.
„Képzeld el, hogy milyen egy olyan galériát vagy múzeumi gyűjteményt jársz körül, ami azt mutatja be, amit a mai legbefolyásosabb Instagraminfluenszerek közzé tesznek”
– mondja Weller.
A távoli jövőben mindezzel együtt viszonylag könnyű lesz tudni, hogy milyen volt a mindennapi élet a 21. században. De Weller megjegyzi, hogy a másik nagy kérdés, amelyet minden történész feltesz az általuk tanulmányozott időszakra vonatkozóan, az az, hogyan és miért bontakoztak ki a jelentős történelmi események.
Például – miért gyökerezett meg egy bizonyos politikai mozgalom, és hogyan terjedt el? A közösségi média jól rögzítheti a vírusos mémeket és üzeneteket. Ez viszont önmagában nem feltétlenül magyarázza meg egy ötlet népszerűségét a szélesebb lakosság körében.
„Ez az a kor, amikor az algoritmusok nagymértékben befolyásolják életünket” – jegyzi meg Weller. Ezt a kutatók manapság nagyon nehezen tudják megérteni. Hacsak nem őrzik meg az algoritmikus rendszerek belső működését a retrospektív elemzéshez, a történelem folyamára gyakorolt hatásuk kisebb rejtéllyé, egyfajta fekete dobozzá válhat.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
