Az, hogy megfogjuk a párunk kezét, amikor kilépünk a lakásból, annyira természetesen és magától értetődően történik, hogy még csak észre sem vesszük. De vajon miért? Vajon ez a szeretet megnyilvánulásának egyik módja, vagy egyszerűen csak életünk rutinjává válik, és ezért nem is észleljük, hogy mit csinálunk? Most elhoztuk a válaszokat!
Szinkronban és ösztönösen
Sőt, az is kiderült már, hogy azok a párok, akik egymás kezét fogják, szép lassan elkezdik összeszinkronizálni a lélegzetvételeiket. Azáltal, hogy egymáshoz értek, észrevétlenül elkezditek másolni a másik mozdulatait, ezáltal még inkább egy hullámhosszra kerültök.
Szakértők ebből kifolyólag úgy vélik, maga a kézfogás a kapcsolatok elmélyítésének egyik módja, ám ez csak akkor történik meg, ha a két fél tényleg szereti és tiszteli egymást.
Ha egy vadidegen ember kezét kellene megfognod egy teszt erejéig, valószínűleg semmilyen változást nem éreznél. Szintén érdekes megfigyelni, hogy a kézfogás gyerekkorunkból származó ösztön. Amikor egy baba megszületik, rögtön megpróbálja megfogni az első emberi ujjat, amit a tenyerébe adnak, és egész gyerekkorában a szülei kezét fogja. Aztán ahogy felnövünk, életünk végéig keresünk valakit, akihez tartozhatunk, hiszen fiatalkorunkban azt tanultuk, hogy a kézfogás a szeretet és a biztonság egyik jelképe.
Szakértők ebből kifolyólag úgy vélik, maga a kézfogás a kapcsolatok elmélyítésének egyik módja, ám ez csak akkor történik meg, ha a két fél tényleg szereti és tiszteli egymást.
Ha egy vadidegen ember kezét kellene megfognod egy teszt erejéig, valószínűleg semmilyen változást nem éreznél. Szintén érdekes megfigyelni, hogy a kézfogás gyerekkorunkból származó ösztön. Amikor egy baba megszületik, rögtön megpróbálja megfogni az első emberi ujjat, amit a tenyerébe adnak, és egész gyerekkorában a szülei kezét fogja. Aztán ahogy felnövünk, életünk végéig keresünk valakit, akihez tartozhatunk, hiszen fiatalkorunkban azt tanultuk, hogy a kézfogás a szeretet és a biztonság egyik jelképe.